| Csicsis, heje babája... | | előadó: | Sándor Ildikó, Kiss Ferenc, Ágoston Béla, Lázár Zsigmond | etnikum: | magyar | szöveg: | Csicsis, heje babája, nincs itthon a mamája,
Elment anyja a vásárra, cipőt hoz a lábára.
***
Csicsíjja babája, nincs itthon a mamája,
Elvitte a kánya, Lövőre vásárra, papa bosszújára.
***
Csicsíjja bubája! Tente baba, csucsujj baba!
***
Tuj, tuj, tutujja, aludjál el lelkemnek koronája!
***
Aludj baba, aludj baba,
Istenke altasson el,
Angyalka meg költsön fel!
***
Csicsíjj buja, nincsen korpa,
Megette a Bodri kutya.
***
Csicsijjkányi, bubujjkányi...
***
Aludjál el édes napom fénye!
Az örömnek érted egy reménye.
Örömest ringatlak, szívemből óhajtlak,
Aludj, aludj!
A szép Szűz Mária szent fiának
így énekel vala kis Jézusnak
Örömest ringatlak, szívemből óhajtlak,
Aludj, aludj!
Aludj el fiacskám, rózsaszálam!
Aludj el zöld ágam, kis violám!
Örömest ringatlak, szívemből óhajtlak,
Aludj, aludj!
Beli, beli, beli, beli, buba, beli...
***
Hák csiba csicsiba
Nincs itthon a mamája
Elment a vásárra,
hoz neki bábot,
csutorába márcot
Kicsi piros egeret,
Ki elhúzza a szekeret.
***
Aludj, aludj kis szívem.
Tentikéljél csendesen!
***
Belikébe bel, bel, bel, bel, bel, bel,
Aludj el, fiacskám, belikébe, bel, bel...
Sütök neked kalácsot, belikébe...
Tedd le fejed, párnádra, belikébe...
Hunyd le szemed fiacskám, belikébe...
***
Ujjujnám, ujjujnám, kallácsot süt nagyanyám.
Teje vagyon, vaja vagyon, de kovásza nincsen.
Ujjujnám, ujjujnám, kalácsot süt nagyanyám.
Teje vagyon, vaja vagyon, lisztje egy csepp sincsen.
Ujjujnám, ujjujnám, táncra perdül nagyanyám.
Szíve vagyon, lelke vagyon, de ereje nincsen.
Ujjujnám, ujjujnám, aludjál el Somácskám!
Álalala...
***
Hajaba, csicsiba, aluszik a kisbaba.
Hajahajahajaha, aludjál, picinke Marika,
édesanya csillaga!
Aludj baba, aludjál,
édeseket álmodjál,
álmodj szépet, álmodj jót,
zörgő diót, mogyorót.
***
Aludj baba, aludjál, aranyosat álmodjál,
Tente baba, tente, fejed hajtsd ölembe!
***
Aludj el, aludj el, ártatlan babuka,
Áldja meg atyádat a Jézuska.
Aludj el, aludj el, ártatlan kis lélek,
Áldja meg atyádat a Szentlélek.
***
Aludj el szívem bimbója,
Hunyd szemed édes álomra!
Aludj virágom, nemes hajtásom, Marika!
Életemnek legszebb hajtása,
Violácskám szép zöld ága.
Aludj virágom, nemes hajtásom, Marika!
Aludj baba, aludjál, aranyosat álmodjál!
***
Hajba, hajna, babácskámat, hajna...
Kukujj el, bubujj el, kicsi Ráduly Péter,
Aludj el, aludj el, kicsi Ráduly Péter!
Mert nem az a te apád, ki a csűrbe csépel,
Csak az a te apád, ki az úton mén el.
Aludj el, aludj el, kicsi Ráduly Péter!
Kukujj el, bubujj el, kicsi Ráduly Péter,
Mert nem az a te apád, ki az úton sétál,
Csak az a te apád, ki a kertben kapál.
Hajda... aludjál el fiam,
Hunyd le azt a két ragyogó szemedet...
***
Aludj el, aludj el, Istennek báránya,
ALudj el, aludj el, Istennek báránya!
Mert most jöttél erre a világra,
Mert most jöttél erre a világra.
| album:
| Csíjja, bújja baba... Magyar népi altatódalok | szerkesztő: | Kiss Ferenc | kiadó: | Etnofon | kiadás éve: | 1995 | gyárt. szám: | E jks-001
| az albumról: |
Közreműködik:
Juhász Katalin - ének (A oldal)
Sándor Ildikó - ének (B oldal)
Kiss Ferenc - gitár, percussion, okarina, citera, bolgár tambura, koboz, doromb, szintetizátor
Ágoston Béla - basszusklarinét, fuvola
Lázár Zsigmond - hegedű
Szabó Marci - 1 éves
Válogatta: Juhász Katalin, Sándor Ildikó
Borítóterv: Mészáros Róza
Fotó: Kása Béla
Grafika: Fejér Gábor
A régiek úgy tartották, a gyerekek a csillagok világából jönnek közénk és a zene, a dal is a csillagvilágból származik (ősi, eredeti formájában: a szférák zenéje, mely világokat és lényeket épít). Az elalvó ember most még csak egy éjszakányi időre ismét a csillagok közé szökik ki testéből. Ahogy a kisgyerek az anyja szívdobogásának hangjától megnyugszik, elcsendesedik (még akkor is, ha éhes) hiszen védett és táplált magzati léte, testi léte első kilenc hónapja alatt ezt hallgatta úgy nyugszik el, csendesedik meg at altató, dúdoló énekek, dallamok hallatán, melyek szellemi hazájához kötik őt ritmusukkal, muzsikájukkal és segítik a két világ közötti átjárásban. Mert én persze hiszek a régieknek (a mese és a művészet emberi dolgokról mindig többet tud és többet mond el, mint a tudomány). Segítenek és vigasztalnak, elnyugtatnak ezek az énekek, nemcsak elalvás előtt, de feldúlt állapotban, fájdalmakban és betegségekben is. Juhász Katalin és Sándor Ildikó úgy énekelnek, ahogy kell, ölükbe véve, szívükre vonva gyerekeiket, ahogy azt mindig is csinálták az anyák, amíg még értettük a világ és az ember dolgait. Hallgassuk és kövessük őket ebben.
Vekerdy Tamás
|
|