Jelenti magát Jézus háromszor gyűjtés   előadó: Balla Józsefné Molnár Mária előadásmód: ének etnikum: magyar település: Ghymes vármegye: Nyitra tájegység: Zoborvidék nagytáj: Felföld gyűjtő: Dancs Lajos, Vikár László felvétel helye: Ghymes felvétel időpontja: 1958 szöveg: Jelenti magát Jézus háromszor esztendőben, Jézus magát úgy jelentgeti már. Először jelenti hangos húsvét napján. Jézus magát úgy jelentgeti már. Másodszor jelenti hangos húsvét napján. Jézus magát úgy jelentgeti már. Harmadszor jelenti piros pünkösd napján. Jézus magát úgy jelentgeti már. Nagykarácsony napján nagy hóeső esett. Jézus magát úgy jelentgeti már. Hangos húsvét napján Duna megáradott. Jézus magát úgy jelentgeti már. Piros pönkösd napján rózsa kivirágzott. Jézus magát úgy jelentgeti már. leírás: A dallam jellemzői középkori eredetről tanúskodnak: szűk ambitus, mixolíd jelleg, alulról felemelkedő, domború ívet rajzoló dallamvonal. A nyári napfordulóhoz tartozó szentiváni zoborvidéki népszokás kezdő éneke, a hosszú énekciklus első darabja. Csak ezen a tájon és ebben a szokáskeretben ismerik. Templomi használatáról, történeti följegyzéséről nincs tudomásunk. A szöveg az esztendő három legnagyobb keresztény ünnepét sorolja föl betűrendes jelzőkkel - nagykarácsony napja, hangos húsvét és piros pünkösd -, majd a hozzájuk tartozó természeti jelenségeket; mintegy összefűzve a szakrális évet a természet évi megújulásával. album: Karácsony, húsvét, pünkösd a zenei néphagyományban szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: MTA Zenetudományi Intézet kiadás éve: 2004 gyárt. szám: AKKCD 13/2004 az albumról: Bálint Sándor születésének 100. évfordulójára. Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumából. Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve az egyházi év legnagyobb ünnepeinek, "lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devóciónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése." Ez az áttekintés az énekes-zenés hagyományra is kiterjed, énekszövegeket idéz, énekes szokásokat tárgyal. Összeállításunkban e tradíció zenei oldalát, annak gazdagságát és sokrétűségét szeretnénk bemutatni. A felcsendülő dallamok döntő többsége megtalálható a szomszédos és a távolabbi európai népeknél is különféle helyi változatokban. Nyelvünk prozódiája, régi népdalaink parlando-rubato előadásmódja és melodikus vonásai, továbbá díszítéstechnikája nálunk is sajátos magyar hagyománnyá formálta e dallamokat, melyek története a középkortól a 20. századig ível. Fennmaradásukat énekeskönyvek, imakönyvek, ponyvai nyomtatványok és kéziratos füzetek segítették, dallamukat azonban tisztán a szájhagyomány, az eleven közösségi gyakorlat éltette és közvetítette szinte napjainkig. CD lemezünk eredeti népzenei felvételeken mutatja be Bálint Sándor által idézett énekeket, szokásokat, pontosabban azoknak hangfelvételen rögzített változatait, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumának anyagából sikerült azonosítanunk. A válogatás során előnyben részesítettük a valóságos néprajzi alkalmak során ("funkcióban") készített felvételeket, valamint a csoportos éneklést, továbbá az előadásmód érzelemgazdagságát, élményszerűségét. A darabok zömét az 1950-es és 1990-es évek között gyűjtötték, közülük legtöbbet a 60-as években. A válogatás a teljes magyar nyelvterületet képviseli, vagyis dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi és bukovinai, valamint moldvai dallamokat foglal magában. Az énekszövegeket köznyelvi alakban, a nyilvánvaló szóbotlásokat, szövegromlásokat kiigazítva közöljük. Paksa Katalin Hangrestaurálás: Németh István