Bábtáncoltató betlehemes énekei gyűjtés   előadó: Farkas Lajos előadásmód: ének műfaj: betlehemes etnikum: magyar település: Osztopán vármegye: Somogy tájegység: Dunántúl nagytáj: Dunántúl gyűjtő: Vikár László felvétel helye: Osztopán felvétel időpontja: 1954 szöveg: Vígan zengedezzetek, citerák, Jézus született, Harsogjatok gyors trombiták, Isten ember lett! A Szűz, ki hordá és méhébe fogadá, Eztet Gábriel angyal áldottnak mondá. *** Jer pajtás, Betlehem városba, Ott látjuk Jézust a jászolba. Ott angyalok örülnek és vígan zengedeznek. Jer pajtás, Betlehem városba! *** Ó, te József, mit gondoltál, Hogy istállót választottál Ilyen kemény időbe, Ilyen puszta fészerbe? Szállj bé hozzánk Máriához, Született kis Jézuskához, Hadd lakjék mi szívünkben, Hadd lakjék mi szívünkben! leírás: a) 17. századi dallam ( Vietórisz kézirat, cca. 1680), melynek előzménye a középkori vágáns ritmusú táncmuzsika lehetett. A magyar karácsonyi hagyományban rendkívül népszerű. b) 18-19. századi dallam, a "Dicsőség mennyben az Istennek" kezdetű népénekkel rokon (Tárkányi - Zsasskovszky, 1855). A népének lassú, ünnepélyes előadásmódjával ellentétben itt a karácsonyi öröm jut kifejezésre az előadás gyorsabb tempójában, a ritmus aszimmetrikus lüktetésében. c) 18. századi dallam album: Karácsony, húsvét, pünkösd a zenei néphagyományban szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: MTA Zenetudományi Intézet kiadás éve: 2004 gyárt. szám: AKKCD 13/2004 az albumról: Bálint Sándor születésének 100. évfordulójára. Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumából. Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve az egyházi év legnagyobb ünnepeinek, "lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devóciónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése." Ez az áttekintés az énekes-zenés hagyományra is kiterjed, énekszövegeket idéz, énekes szokásokat tárgyal. Összeállításunkban e tradíció zenei oldalát, annak gazdagságát és sokrétűségét szeretnénk bemutatni. A felcsendülő dallamok döntő többsége megtalálható a szomszédos és a távolabbi európai népeknél is különféle helyi változatokban. Nyelvünk prozódiája, régi népdalaink parlando-rubato előadásmódja és melodikus vonásai, továbbá díszítéstechnikája nálunk is sajátos magyar hagyománnyá formálta e dallamokat, melyek története a középkortól a 20. századig ível. Fennmaradásukat énekeskönyvek, imakönyvek, ponyvai nyomtatványok és kéziratos füzetek segítették, dallamukat azonban tisztán a szájhagyomány, az eleven közösségi gyakorlat éltette és közvetítette szinte napjainkig. CD lemezünk eredeti népzenei felvételeken mutatja be Bálint Sándor által idézett énekeket, szokásokat, pontosabban azoknak hangfelvételen rögzített változatait, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumának anyagából sikerült azonosítanunk. A válogatás során előnyben részesítettük a valóságos néprajzi alkalmak során ("funkcióban") készített felvételeket, valamint a csoportos éneklést, továbbá az előadásmód érzelemgazdagságát, élményszerűségét. A darabok zömét az 1950-es és 1990-es évek között gyűjtötték, közülük legtöbbet a 60-as években. A válogatás a teljes magyar nyelvterületet képviseli, vagyis dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi és bukovinai, valamint moldvai dallamokat foglal magában. Az énekszövegeket köznyelvi alakban, a nyilvánvaló szóbotlásokat, szövegromlásokat kiigazítva közöljük. Paksa Katalin Hangrestaurálás: Németh István