Szállást keres a szent család / Adjon Isten jó éjszakát gyűjtés   előadó: Récsei Istvánné Fülöp Anna előadásmód: ének etnikum: magyar település: Szakcs vármegye: Tolna tájegység: Dunántúl nagytáj: Dunántúl gyűjtő: Kerényi György felvétel helye: Szakcs felvétel időpontja: 1961 szöveg: Szállást keres a szent család, De senki sincs, ki helyet ád. Nincsen, aki befogadja Őt, ki égnek-földnek ura. Legalább ti, jó emberek, Fogadjátok a kisdedet! Házatokra boldogság száll, Ha betér az égi király. Ne sírj tovább, Szűz Mária, Me menjetek már sehova! Szállásunkat mi megosztjuk, Kis Jézuskát befogadjuk. *** Adjon Isten jó éjszakát, Küldje hozzánk szent angyalát! Terjessze ránk szent áldását, Bátorítsa szívünk álmát! Ahány csillag van az égen, Ahány fűszál van a földön, Jézus annyiszor áldassék, Szűz Mária tiszteltessék! leírás: Szálláskeresés, szentcsaládjárás a) 19. századi adventi ének - "Ébredj ember mély álmodból" - újabb szöveggel (Tárkányi - Zsasskovszky, 1855). Az énekes a dallam templomban használatos, hivatalos verzióihoz ragaszkodik, és a betűejtés jellemzi. b) Gregorián himnuszdallamból - "Vexilla regis" - származó 16. századi népének változata (Cantus Catholici, 1651). További alakítás folytán az első két sor dallama egymáshoz hasonult, és ebben a formában rendkívül népszerűvé vált, mint esti ének, karácsonyi ének, kánta. A "Kirje, kirje, kis dedecske" szövegű változat Bálint Sándor gyűjtése - a városi közönség körében is elterjedt. album: Karácsony, húsvét, pünkösd a zenei néphagyományban szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: MTA Zenetudományi Intézet kiadás éve: 2004 gyárt. szám: AKKCD 13/2004 az albumról: Bálint Sándor születésének 100. évfordulójára. Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumából. Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve az egyházi év legnagyobb ünnepeinek, "lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devóciónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése." Ez az áttekintés az énekes-zenés hagyományra is kiterjed, énekszövegeket idéz, énekes szokásokat tárgyal. Összeállításunkban e tradíció zenei oldalát, annak gazdagságát és sokrétűségét szeretnénk bemutatni. A felcsendülő dallamok döntő többsége megtalálható a szomszédos és a távolabbi európai népeknél is különféle helyi változatokban. Nyelvünk prozódiája, régi népdalaink parlando-rubato előadásmódja és melodikus vonásai, továbbá díszítéstechnikája nálunk is sajátos magyar hagyománnyá formálta e dallamokat, melyek története a középkortól a 20. századig ível. Fennmaradásukat énekeskönyvek, imakönyvek, ponyvai nyomtatványok és kéziratos füzetek segítették, dallamukat azonban tisztán a szájhagyomány, az eleven közösségi gyakorlat éltette és közvetítette szinte napjainkig. CD lemezünk eredeti népzenei felvételeken mutatja be Bálint Sándor által idézett énekeket, szokásokat, pontosabban azoknak hangfelvételen rögzített változatait, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumának anyagából sikerült azonosítanunk. A válogatás során előnyben részesítettük a valóságos néprajzi alkalmak során ("funkcióban") készített felvételeket, valamint a csoportos éneklést, továbbá az előadásmód érzelemgazdagságát, élményszerűségét. A darabok zömét az 1950-es és 1990-es évek között gyűjtötték, közülük legtöbbet a 60-as években. A válogatás a teljes magyar nyelvterületet képviseli, vagyis dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi és bukovinai, valamint moldvai dallamokat foglal magában. Az énekszövegeket köznyelvi alakban, a nyilvánvaló szóbotlásokat, szövegromlásokat kiigazítva közöljük. Paksa Katalin Hangrestaurálás: Németh István