Bő kovács gyűjtés   előadó: három fiú előadásmód: ének etnikum: magyar település: Magyarszovát vármegye: Kolozs tájegység: Belső-Mezőség (Mezőség) nagytáj: Erdély gyűjtő: Kallós Zoltán felvétel helye: Magyarszovát felvétel időpontja: 1978 szöveg: Karácsony estéjén Elindult Mária, Elindult, és megérkezett A gazdag kovácshoz. Jó estét, bő(cs) kovács! Adsz-e nékem szállást? Szállást néked nem adhatok, Mert sok a vendégem. Volt a bő(cs) kovácsnak Egy szép vak leánya, Ki elvezette Máriát A barmok jászlához. Tizenkét órakor Született meg Jézus. Tizenkét szép őrzőangyal Fonja a koszorút. Felkele Szent József, Befogá szamarát, Befogja, és elvezeti A gazdag kovácshoz. Jó reggelt, bő(cs) kovács! Mért nem adtál szállást, Mért nem adtál Szűzanyánknak Egy éjjelre szállást? Hogyha tudtam volna, Hogy te vagy Mária, Aranyból és ezüstből is Szállást adtam volna. Én pedig a hideg földre Lefeküdtem volna. Süllyedjen el házad Minden tagjaival, Csak az a szép vak leányod Holtig legyen boldog! Adjon Isten sokakat, Sok karácsony napokat! Bort és búzát eleget, Szekerünknek kereket, Poharunknak feneket, Hogy ihassunk eleget! leírás: Újabb kori, kisambitusú dallam, Erdélyben és Felföldön ismerik, szlovák nyelvű változatait is gyűjtötték. album: Karácsony, húsvét, pünkösd a zenei néphagyományban szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: MTA Zenetudományi Intézet kiadás éve: 2004 gyárt. szám: AKKCD 13/2004 az albumról: Bálint Sándor születésének 100. évfordulójára. Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumából. Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve az egyházi év legnagyobb ünnepeinek, "lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devóciónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése." Ez az áttekintés az énekes-zenés hagyományra is kiterjed, énekszövegeket idéz, énekes szokásokat tárgyal. Összeállításunkban e tradíció zenei oldalát, annak gazdagságát és sokrétűségét szeretnénk bemutatni. A felcsendülő dallamok döntő többsége megtalálható a szomszédos és a távolabbi európai népeknél is különféle helyi változatokban. Nyelvünk prozódiája, régi népdalaink parlando-rubato előadásmódja és melodikus vonásai, továbbá díszítéstechnikája nálunk is sajátos magyar hagyománnyá formálta e dallamokat, melyek története a középkortól a 20. századig ível. Fennmaradásukat énekeskönyvek, imakönyvek, ponyvai nyomtatványok és kéziratos füzetek segítették, dallamukat azonban tisztán a szájhagyomány, az eleven közösségi gyakorlat éltette és közvetítette szinte napjainkig. CD lemezünk eredeti népzenei felvételeken mutatja be Bálint Sándor által idézett énekeket, szokásokat, pontosabban azoknak hangfelvételen rögzített változatait, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumának anyagából sikerült azonosítanunk. A válogatás során előnyben részesítettük a valóságos néprajzi alkalmak során ("funkcióban") készített felvételeket, valamint a csoportos éneklést, továbbá az előadásmód érzelemgazdagságát, élményszerűségét. A darabok zömét az 1950-es és 1990-es évek között gyűjtötték, közülük legtöbbet a 60-as években. A válogatás a teljes magyar nyelvterületet képviseli, vagyis dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi és bukovinai, valamint moldvai dallamokat foglal magában. Az énekszövegeket köznyelvi alakban, a nyilvánvaló szóbotlásokat, szövegromlásokat kiigazítva közöljük. Paksa Katalin Hangrestaurálás: Németh István