| Karácsonyi kántálás | gyűjtés | | előadó: | Szabó Mártonné, Lőrinc Györgyné Hodorog Luca | előadásmód: | ének | műfaj: | karácsonyi kánta | etnikum: | magyar | település: | Klézse | tájegység: | Moldva | nagytáj: | Moldva és Bukovina | gyűjtő: | Kallós Zoltán | felvétel helye: | Klézse | felvétel időpontja: | 1965 | szöveg: | Mikor Máriához az Isten angyala
Názáret városba az égből leszálla,
Kit szent imádságban Gábriel talála,
Ékes köszöntéssel a Szűzhöz így szóla:
Üdvözlégy, te kegyes, Isten szép leánya,
Elsőből [Jessétől] származott Ádám unokája,
Az Éva asszonynak legtisztább rajzatja,
Áron vesszejének megújult virágja!
Tégedet az Isten leginkább szeretett,
Sok nemzetek közül magának eljegyzett.
Kilenc kar angyali koronát készített,
Hogy megkoronázza azzal szent fejedet. | leírás: | A "De Creatione" himnuszdallam 16. századi változata, mely a katolikusok és a protestánsok gyakorlatában egyaránt megtalálható.
Szerepel protestáns graduálokban és Illyés István: Zsoltári és halottas énekek (1963) című kiadványában. Ami a szájhagyománybeli életét illeti, erdélyi reformátusok és moldvai katolikusok egyaránt éneklik mint kántálót. A magyar nyelvterület már részein nem ismerik. Az itt idézett darab a moldvai közösségi díszítéskultúra szép példája.
| album:
| Karácsony, húsvét, pünkösd a zenei néphagyományban | szerkesztő: | Paksa Katalin | kiadó: | MTA Zenetudományi Intézet | kiadás éve: | 2004 | gyárt. szám: | AKKCD 13/2004
| az albumról: |
Bálint Sándor születésének 100. évfordulójára.
Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumából.
Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve az egyházi év legnagyobb ünnepeinek, "lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devóciónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése." Ez az áttekintés az énekes-zenés hagyományra is kiterjed, énekszövegeket idéz, énekes szokásokat tárgyal. Összeállításunkban e tradíció zenei oldalát, annak gazdagságát és sokrétűségét szeretnénk bemutatni.
A felcsendülő dallamok döntő többsége megtalálható a szomszédos és a távolabbi európai népeknél is különféle helyi változatokban. Nyelvünk prozódiája, régi népdalaink parlando-rubato előadásmódja és melodikus vonásai, továbbá díszítéstechnikája nálunk is sajátos magyar hagyománnyá formálta e dallamokat, melyek története a középkortól a 20. századig ível. Fennmaradásukat énekeskönyvek, imakönyvek, ponyvai nyomtatványok és kéziratos füzetek segítették, dallamukat azonban tisztán a szájhagyomány, az eleven közösségi gyakorlat éltette és közvetítette szinte napjainkig.
CD lemezünk eredeti népzenei felvételeken mutatja be Bálint Sándor által idézett énekeket, szokásokat, pontosabban azoknak hangfelvételen rögzített változatait, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumának anyagából sikerült azonosítanunk. A válogatás során előnyben részesítettük a valóságos néprajzi alkalmak során ("funkcióban") készített felvételeket, valamint a csoportos éneklést, továbbá az előadásmód érzelemgazdagságát, élményszerűségét. A darabok zömét az 1950-es és 1990-es évek között gyűjtötték, közülük legtöbbet a 60-as években. A válogatás a teljes magyar nyelvterületet képviseli, vagyis dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi és bukovinai, valamint moldvai dallamokat foglal magában. Az énekszövegeket köznyelvi alakban, a nyilvánvaló szóbotlásokat, szövegromlásokat kiigazítva közöljük.
Paksa Katalin
Hangrestaurálás: Németh István
|
|