| Zendülj fel, Szent János | gyűjtés | | előadó: | Bányai Józsefné Szabó Julianna | előadásmód: | ének | műfaj: | köszöntő | etnikum: | magyar | település: | Kárásztelek | vármegye: | Szilágy | tájegység: | Szilágyság | nagytáj: | Erdély | gyűjtő: | Víg Rudolf | felvétel helye: | Kárásztelek | felvétel időpontja: | 1963 | szöveg: | Zendülj fel, Szent János,
Holnap neved napja.
Vegyen fel az Isten
Sőt a jobb karjára!
Míg fenn lesz az égen
Csillagod abroncsa,
Az Isten áldását
Mindenkor rád ontsa!
Az Isten áldása
Szálljon erre házra,
Kisebbről nagyobbra,
Leginkább Jánosra!
Valamennyi búza
Van a nagy mezőben,
Annyi áldás szálljon
Jánosnak fejére!
Az Isten Szent Jánost
Annyira szerette,
Hogy a végvacsorán
Melléje ültette.
Kezét a mellére,
Áldott szent testére
Tenni megengedte. | leírás: | Jánosköszöntő
A köszöntő dallama a "Mittit ad Virginem" szekvencia leegyszerűsített változata. Viszonylag késői lejegyzése a Cantus Catholici-beli alak (1651), korábbi protestáns graduálokban is szerepel. Az egész magyar nyelvterületen ismerik mint népéneket és köszöntőt, sok változatban.
| album:
| Karácsony, húsvét, pünkösd a zenei néphagyományban | szerkesztő: | Paksa Katalin | kiadó: | MTA Zenetudományi Intézet | kiadás éve: | 2004 | gyárt. szám: | AKKCD 13/2004
| az albumról: |
Bálint Sándor születésének 100. évfordulójára.
Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumából.
Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve az egyházi év legnagyobb ünnepeinek, "lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devóciónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése." Ez az áttekintés az énekes-zenés hagyományra is kiterjed, énekszövegeket idéz, énekes szokásokat tárgyal. Összeállításunkban e tradíció zenei oldalát, annak gazdagságát és sokrétűségét szeretnénk bemutatni.
A felcsendülő dallamok döntő többsége megtalálható a szomszédos és a távolabbi európai népeknél is különféle helyi változatokban. Nyelvünk prozódiája, régi népdalaink parlando-rubato előadásmódja és melodikus vonásai, továbbá díszítéstechnikája nálunk is sajátos magyar hagyománnyá formálta e dallamokat, melyek története a középkortól a 20. századig ível. Fennmaradásukat énekeskönyvek, imakönyvek, ponyvai nyomtatványok és kéziratos füzetek segítették, dallamukat azonban tisztán a szájhagyomány, az eleven közösségi gyakorlat éltette és közvetítette szinte napjainkig.
CD lemezünk eredeti népzenei felvételeken mutatja be Bálint Sándor által idézett énekeket, szokásokat, pontosabban azoknak hangfelvételen rögzített változatait, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumának anyagából sikerült azonosítanunk. A válogatás során előnyben részesítettük a valóságos néprajzi alkalmak során ("funkcióban") készített felvételeket, valamint a csoportos éneklést, továbbá az előadásmód érzelemgazdagságát, élményszerűségét. A darabok zömét az 1950-es és 1990-es évek között gyűjtötték, közülük legtöbbet a 60-as években. A válogatás a teljes magyar nyelvterületet képviseli, vagyis dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi és bukovinai, valamint moldvai dallamokat foglal magában. Az énekszövegeket köznyelvi alakban, a nyilvánvaló szóbotlásokat, szövegromlásokat kiigazítva közöljük.
Paksa Katalin
Hangrestaurálás: Németh István
|
|