Noha kimennél uram, Szent István király gyűjtés   előadó: férfiak előadásmód: ének műfaj: regösének etnikum: magyar település: Dozmat gyűjtő: Tóth Margit felvétel helye: Dozmat felvétel időpontja: 1966 szöveg: Noha kimennél, uram, Szent István király Vadászni, madarászni, De ha nem találnál sem vadat, sem madarat, Hanem csak találnál csodafiú szarvast. Hej, regö rejtem, regö rejtem! Ne siess, se siess uram, Szent István király Az én halálomra! Én sem vagyok vadlövő vadad, Hanem én is vagyok az Atyaistentől Hozzád követ. Hej, regö rejtem, regö rejtem! Homlokomon vagyon fölkelő fényes nap, Oldalamon vagyon a deli szép hold. Jobb vesémen vannak az égi csillagok. Hej, regö rejtem, regö rejtem! Szarvam vagyon, ezer vagyon. Szarvam hegyén vannak százezer szövétnek. Gyullasztlan gyulladnak, oltatlan alusznak. Hej, regö rejtem, regö rejtem! Hej, már kit adjunk? Földvári Irénnek adjuk Fenyvesi Miklóst adjuk. Hej, regö rejtem, regö rejtem! *** Adja Isten, hogy több Szent István napját is megérhessünk, nem búval-bánattal, hanem örvendetes napokkal! - Dicsérjük a Jézust! album: Karácsony, húsvét, pünkösd a zenei néphagyományban szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: MTA Zenetudományi Intézet kiadás éve: 2004 gyárt. szám: AKKCD 13/2004 az albumról: Bálint Sándor születésének 100. évfordulójára. Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumából. Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve az egyházi év legnagyobb ünnepeinek, "lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devóciónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése." Ez az áttekintés az énekes-zenés hagyományra is kiterjed, énekszövegeket idéz, énekes szokásokat tárgyal. Összeállításunkban e tradíció zenei oldalát, annak gazdagságát és sokrétűségét szeretnénk bemutatni. A felcsendülő dallamok döntő többsége megtalálható a szomszédos és a távolabbi európai népeknél is különféle helyi változatokban. Nyelvünk prozódiája, régi népdalaink parlando-rubato előadásmódja és melodikus vonásai, továbbá díszítéstechnikája nálunk is sajátos magyar hagyománnyá formálta e dallamokat, melyek története a középkortól a 20. századig ível. Fennmaradásukat énekeskönyvek, imakönyvek, ponyvai nyomtatványok és kéziratos füzetek segítették, dallamukat azonban tisztán a szájhagyomány, az eleven közösségi gyakorlat éltette és közvetítette szinte napjainkig. CD lemezünk eredeti népzenei felvételeken mutatja be Bálint Sándor által idézett énekeket, szokásokat, pontosabban azoknak hangfelvételen rögzített változatait, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumának anyagából sikerült azonosítanunk. A válogatás során előnyben részesítettük a valóságos néprajzi alkalmak során ("funkcióban") készített felvételeket, valamint a csoportos éneklést, továbbá az előadásmód érzelemgazdagságát, élményszerűségét. A darabok zömét az 1950-es és 1990-es évek között gyűjtötték, közülük legtöbbet a 60-as években. A válogatás a teljes magyar nyelvterületet képviseli, vagyis dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi és bukovinai, valamint moldvai dallamokat foglal magában. Az énekszövegeket köznyelvi alakban, a nyilvánvaló szóbotlásokat, szövegromlásokat kiigazítva közöljük. Paksa Katalin Hangrestaurálás: Németh István