Három királyok napján gyűjtés   előadó: három fiú előadásmód: ének etnikum: magyar település: Bozzai vármegye: Vas tájegység: Észak-Dunántúl (Dunántúl) nagytáj: Dunántúl gyűjtő: Békefi Antal, Martin György, Sztanó Pál felvétel helye: Bozzai felvétel időpontja: 1968 szöveg: Három királyok napján, Országunk egy istápján Dicsérjük énekekkel, Vigadozó versekkel! Szép jelen, szép csillag, Szép napunk támad, Szép napunk támad. Királyok ajándékát, Aranyat, tömjént, mirhát Vigyünk mi is urunknak, Ártatlan Jézusunknak! Szép jelen, szép csillag, Szép napunk támad, Szép napunk támad. Hol vagy, zsidók királya? Mert megjelent csillaga. Betlehemben találják, Kis Jézust körülállják. Szép jelen, szép csillag, Szép napunk támad, Szép napunk támad. Kérjük Szűz Máriát, Kérje értünk Szent Fiát, Hogy bennünket megtartson, Az ellenség ne ártson! Szép jelen, szép csillag, Szép napunk támad, Szép napunk támad. Istálló fölött megállapodik a csillag, a csillag. *** Adja Isten, hogy több vízkereszt napját is megérhessünk, erővel, egészségggel eltölthessük! Dicsértessék a Jézus Krisztus. - Mindörökkén, amen. leírás: Háromkirályjárás 17. századi német dallamból származik, mely hamar bekerült a magyar hagyományba és a vízkereszti népszokás fő dallama lett (Cantus Catholici, 1651). Vízkereszti népénekként is általános, de karácsonyi szöveggel is előfordul. A toldalék a "Mennyből az angyal" kezdetű új, ismert karácsonyi ének ütempárokra tördelt második fele. album: Karácsony, húsvét, pünkösd a zenei néphagyományban szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: MTA Zenetudományi Intézet kiadás éve: 2004 gyárt. szám: AKKCD 13/2004 az albumról: Bálint Sándor születésének 100. évfordulójára. Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumából. Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve az egyházi év legnagyobb ünnepeinek, "lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devóciónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése." Ez az áttekintés az énekes-zenés hagyományra is kiterjed, énekszövegeket idéz, énekes szokásokat tárgyal. Összeállításunkban e tradíció zenei oldalát, annak gazdagságát és sokrétűségét szeretnénk bemutatni. A felcsendülő dallamok döntő többsége megtalálható a szomszédos és a távolabbi európai népeknél is különféle helyi változatokban. Nyelvünk prozódiája, régi népdalaink parlando-rubato előadásmódja és melodikus vonásai, továbbá díszítéstechnikája nálunk is sajátos magyar hagyománnyá formálta e dallamokat, melyek története a középkortól a 20. századig ível. Fennmaradásukat énekeskönyvek, imakönyvek, ponyvai nyomtatványok és kéziratos füzetek segítették, dallamukat azonban tisztán a szájhagyomány, az eleven közösségi gyakorlat éltette és közvetítette szinte napjainkig. CD lemezünk eredeti népzenei felvételeken mutatja be Bálint Sándor által idézett énekeket, szokásokat, pontosabban azoknak hangfelvételen rögzített változatait, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumának anyagából sikerült azonosítanunk. A válogatás során előnyben részesítettük a valóságos néprajzi alkalmak során ("funkcióban") készített felvételeket, valamint a csoportos éneklést, továbbá az előadásmód érzelemgazdagságát, élményszerűségét. A darabok zömét az 1950-es és 1990-es évek között gyűjtötték, közülük legtöbbet a 60-as években. A válogatás a teljes magyar nyelvterületet képviseli, vagyis dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi és bukovinai, valamint moldvai dallamokat foglal magában. Az énekszövegeket köznyelvi alakban, a nyilvánvaló szóbotlásokat, szövegromlásokat kiigazítva közöljük. Paksa Katalin Hangrestaurálás: Németh István