Az igaz Messiás lejött már gyűjtés   előadó: Koleszár József előadásmód: ének etnikum: magyar település: Bácskertes vármegye: Bács-Bodrog tájegység: Bácskai Duna-mente nagytáj: Alföld gyűjtő: Silling István felvétel helye: Bácskertes felvétel időpontja: 1980 szöveg: Az igaz Messiás eljött már, Sokféle csodákat értünk tett. A vizet is borrá tette, A násznépet vendégelte Kánán mennyegzőben. Egy nagy lakodalmat hirdettek, Jézust is elhívták vendégnek. Őt követték tanítványi, Mint a tyúkot a fiai. Kánán mennyegzőben. Az első tál ételt felhozták, Jézust is azzal megkínálták. Tetszett mindenben az étel, Csak a borban vala vétek. Kánán mennyegzőben. Szűz Mária midőn azt látta, Fogyatkozásukat megszánta. Mondá: Fiam, boruk nincsen, Azért semmi kedvük nincsen. Kánán mennyegzőben. A Jézus hogy vigasságot tenne, Szent Anyja kérése meglenne, Parancsolá meríteni Kútból, hat vödröt tölteni. Kánán mennyegzőben. A szolgák nagy gyorsan siettek, Kútból hat vödröt megtöltöttek. Jézus borrá változtatta, Első csodáját mutatta. Kánán mennyegzőben. Adja Isten, mi is örüljünk, Mikor lakodalmat hirdetünk. Jó bor mellett duda nélkül Bolond a tánc ugrás nélkül. Kánán mennyegzőben. Muzsikusok is megérkeztek, A vendégnek kedvükre tettek. Úgy megforgatták Magdolnát, Mind elszórta kontyocskáját. Kánán mennyegzőben. Dicsértessék Jézus szent neve, És a Szűz Mária fönn a mennyben! Itt és magas egekben, Most és mindörökké, amen. Kánán mennyegzőben. leírás: A dallam első feljegyzése a 17. századbó való: Kájoni kézirat (1634-1671). Az egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb lakodalmi szokásdal, mely csak a legutóbbi időkben került be másodlagosan a templomi használatba. Átalakult szaffikus formája más világi dalok és betlehemesek között is gyakori. album: Karácsony, húsvét, pünkösd a zenei néphagyományban szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: MTA Zenetudományi Intézet kiadás éve: 2004 gyárt. szám: AKKCD 13/2004 az albumról: Bálint Sándor születésének 100. évfordulójára. Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumából. Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve az egyházi év legnagyobb ünnepeinek, "lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devóciónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése." Ez az áttekintés az énekes-zenés hagyományra is kiterjed, énekszövegeket idéz, énekes szokásokat tárgyal. Összeállításunkban e tradíció zenei oldalát, annak gazdagságát és sokrétűségét szeretnénk bemutatni. A felcsendülő dallamok döntő többsége megtalálható a szomszédos és a távolabbi európai népeknél is különféle helyi változatokban. Nyelvünk prozódiája, régi népdalaink parlando-rubato előadásmódja és melodikus vonásai, továbbá díszítéstechnikája nálunk is sajátos magyar hagyománnyá formálta e dallamokat, melyek története a középkortól a 20. századig ível. Fennmaradásukat énekeskönyvek, imakönyvek, ponyvai nyomtatványok és kéziratos füzetek segítették, dallamukat azonban tisztán a szájhagyomány, az eleven közösségi gyakorlat éltette és közvetítette szinte napjainkig. CD lemezünk eredeti népzenei felvételeken mutatja be Bálint Sándor által idézett énekeket, szokásokat, pontosabban azoknak hangfelvételen rögzített változatait, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumának anyagából sikerült azonosítanunk. A válogatás során előnyben részesítettük a valóságos néprajzi alkalmak során ("funkcióban") készített felvételeket, valamint a csoportos éneklést, továbbá az előadásmód érzelemgazdagságát, élményszerűségét. A darabok zömét az 1950-es és 1990-es évek között gyűjtötték, közülük legtöbbet a 60-as években. A válogatás a teljes magyar nyelvterületet képviseli, vagyis dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi és bukovinai, valamint moldvai dallamokat foglal magában. Az énekszövegeket köznyelvi alakban, a nyilvánvaló szóbotlásokat, szövegromlásokat kiigazítva közöljük. Paksa Katalin Hangrestaurálás: Németh István