Jézus a Gecemáni kertben gyűjtés   előadó: Kiss Dezsőné Makra Ilona előadásmód: ének műfaj: egyházi népének etnikum: magyar település: Rábé vármegye: Torontál tájegység: Alsó-Tisza vidék nagytáj: Alföld gyűjtő: Bodor Anikó, Németh István, Németh Pál felvétel helye: Rábé felvétel időpontja: 2002 szöveg: Jézus a Gecemáni kertben, Fenn az olajfák hegyében Térden állva imádkozik, Piros vérrel izzadozik. Virágszombaton este Mária Fiát kérdezte, Hogy nagyhéten mi lesz dolga, Szent Fia néki mondotta. Virágvasárnapján mit fogsz tenni Szent Fiam, mit fogsz művelni? Akkor, Anyám, király leszek, Jeruzsálembe felmegyek. Hát nagyhétfőn mit fogsz tenni, Szent Fiam, mit fogsz szenvedni? Akkor, Anyám, beteg leszek, A templomba nem mehetek. Hát a nagy zöldcsütörtökön Ó, szent Fiam, mit szenvedöl? Akkor, Anyám, hamis Júdás Harminc ezürt pénzért elád. Nagypénteken mit fogsz tenni Szent Fiam, mit fogsz művelni? Akkor, Anyám, egy keresztre Fel leszek én majd feszítve. leírás: Aranymiatyánk A 17. századi egyházi népének (Cantus Catholici, 1651), mely sok változatban él valamennyi magyar dialektusterületen. Legelterjedtebb szövege: \\\"Királyi zászlók lobognak, Fénylik titka keresztfának...\\\" Balladadallamként és lírai szövegekkel is gyakran éneklik; világi szöveggel szerepel a Vietórisz kéziratban (cca. 1680). album: Karácsony, húsvét, pünkösd a zenei néphagyományban szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: MTA Zenetudományi Intézet kiadás éve: 2004 gyárt. szám: AKKCD 13/2004 az albumról: Bálint Sándor születésének 100. évfordulójára. Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumából. Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve az egyházi év legnagyobb ünnepeinek, "lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devóciónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése." Ez az áttekintés az énekes-zenés hagyományra is kiterjed, énekszövegeket idéz, énekes szokásokat tárgyal. Összeállításunkban e tradíció zenei oldalát, annak gazdagságát és sokrétűségét szeretnénk bemutatni. A felcsendülő dallamok döntő többsége megtalálható a szomszédos és a távolabbi európai népeknél is különféle helyi változatokban. Nyelvünk prozódiája, régi népdalaink parlando-rubato előadásmódja és melodikus vonásai, továbbá díszítéstechnikája nálunk is sajátos magyar hagyománnyá formálta e dallamokat, melyek története a középkortól a 20. századig ível. Fennmaradásukat énekeskönyvek, imakönyvek, ponyvai nyomtatványok és kéziratos füzetek segítették, dallamukat azonban tisztán a szájhagyomány, az eleven közösségi gyakorlat éltette és közvetítette szinte napjainkig. CD lemezünk eredeti népzenei felvételeken mutatja be Bálint Sándor által idézett énekeket, szokásokat, pontosabban azoknak hangfelvételen rögzített változatait, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumának anyagából sikerült azonosítanunk. A válogatás során előnyben részesítettük a valóságos néprajzi alkalmak során ("funkcióban") készített felvételeket, valamint a csoportos éneklést, továbbá az előadásmód érzelemgazdagságát, élményszerűségét. A darabok zömét az 1950-es és 1990-es évek között gyűjtötték, közülük legtöbbet a 60-as években. A válogatás a teljes magyar nyelvterületet képviseli, vagyis dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi és bukovinai, valamint moldvai dallamokat foglal magában. Az énekszövegeket köznyelvi alakban, a nyilvánvaló szóbotlásokat, szövegromlásokat kiigazítva közöljük. Paksa Katalin Hangrestaurálás: Németh István