Jézus az asztalnál eszik gyűjtés   előadó: Balla Ferencné Szász Etelka előadásmód: ének etnikum: magyar település: Feketelak vármegye: Szolnok-Doboka tájegység: Észak-Mezőség (Mezőség) nagytáj: Erdély gyűjtő: Kallós Zoltán felvétel helye: Feketelak felvétel időpontja: 1962 szöveg: Jézus az asztalnál eszik, Zsidók az ablaknál lesik, Fehér virágja, Zsidók az ablaknál lesik. Júdás is kiment a házból, Fehér virágja, Judás is kiment a házból. Elárulom Jézust nektek, Fehér virágja, Elárulom Jézust nektek. Adjatok harminc ezüstöt, Fehér virágja, Adjatok harminc ezüstöt! El is fogták, el is vitték, Fehér virágja, El is fogták, el is vitték. Keresztfára feszítették, Fehér virágja, Keresztfára feszítették. leírás: Román kolinda magyar nyelvű változata. A háromsoros strófa, a belső refrén a román népzene jellegzetessége, innét került a mezőségi református magyarok hagyományába (mint karácsonyi! kántáló). A dal zenei tulajdonságai középkori eredetet valószínűsítenek. album: Karácsony, húsvét, pünkösd a zenei néphagyományban szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: MTA Zenetudományi Intézet kiadás éve: 2004 gyárt. szám: AKKCD 13/2004 az albumról: Bálint Sándor születésének 100. évfordulójára. Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumából. Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve az egyházi év legnagyobb ünnepeinek, "lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devóciónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése." Ez az áttekintés az énekes-zenés hagyományra is kiterjed, énekszövegeket idéz, énekes szokásokat tárgyal. Összeállításunkban e tradíció zenei oldalát, annak gazdagságát és sokrétűségét szeretnénk bemutatni. A felcsendülő dallamok döntő többsége megtalálható a szomszédos és a távolabbi európai népeknél is különféle helyi változatokban. Nyelvünk prozódiája, régi népdalaink parlando-rubato előadásmódja és melodikus vonásai, továbbá díszítéstechnikája nálunk is sajátos magyar hagyománnyá formálta e dallamokat, melyek története a középkortól a 20. századig ível. Fennmaradásukat énekeskönyvek, imakönyvek, ponyvai nyomtatványok és kéziratos füzetek segítették, dallamukat azonban tisztán a szájhagyomány, az eleven közösségi gyakorlat éltette és közvetítette szinte napjainkig. CD lemezünk eredeti népzenei felvételeken mutatja be Bálint Sándor által idézett énekeket, szokásokat, pontosabban azoknak hangfelvételen rögzített változatait, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumának anyagából sikerült azonosítanunk. A válogatás során előnyben részesítettük a valóságos néprajzi alkalmak során ("funkcióban") készített felvételeket, valamint a csoportos éneklést, továbbá az előadásmód érzelemgazdagságát, élményszerűségét. A darabok zömét az 1950-es és 1990-es évek között gyűjtötték, közülük legtöbbet a 60-as években. A válogatás a teljes magyar nyelvterületet képviseli, vagyis dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi és bukovinai, valamint moldvai dallamokat foglal magában. Az énekszövegeket köznyelvi alakban, a nyilvánvaló szóbotlásokat, szövegromlásokat kiigazítva közöljük. Paksa Katalin Hangrestaurálás: Németh István