Előttünk tündöklik Jézus keresztje gyűjtés   előadó: Varga Istvánné Szalóki Teréz előadásmód: ének műfaj: egyházi népének etnikum: magyar település: Lajosmizse vármegye: Pest-Pilis-Solt-Kiskun nagytáj: Alföld gyűjtő: Szomjas-Schiffert György felvétel helye: Lajosmizse felvétel időpontja: 1955 szöveg: Előttünk tündöklik Jézus keresztje, Melyre függesztetett Megváltónk teste. Nem láttam oly szép gyümölcsfát, Mint a Jézus keresztfáját. Kékjeivel kibimbózott, Piros vérrel kivirágzott. Oly szép gyümölcs termett rajta, Ki a bűnöst megváltotta. Maga Jézus szép gyümölcse, Örök boldogság szerzője. leírás: A magyar néphagyományban jelentős helyet elfoglaló ún. Rákóczi-nóta dallamcsaládjának tagja. A dallam első, táncdalként megörökített feljegyzése a Kájoni kéziratban olvasható (1634-1671). A teljes nyelvterületen megtalálható balladai, lírai és történeti szövegekkel, mellette pedig különféle vallásos szövegekkel. Egyházi népénekként Náray György: Lyra coelestisében jelent meg először (1695), az újabb katolikus énekeskönyvekben szintén szerepel. A litániaszerűen oldottabb forma Erdélyben a csíksmomlyói búcsú vonzáskörében ismeretes, de ilyen idézett alföldi példánk is, a dallam második felének háromszori ismétlésével. album: Karácsony, húsvét, pünkösd a zenei néphagyományban szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: MTA Zenetudományi Intézet kiadás éve: 2004 gyárt. szám: AKKCD 13/2004 az albumról: Bálint Sándor születésének 100. évfordulójára. Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumából. Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve az egyházi év legnagyobb ünnepeinek, "lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devóciónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése." Ez az áttekintés az énekes-zenés hagyományra is kiterjed, énekszövegeket idéz, énekes szokásokat tárgyal. Összeállításunkban e tradíció zenei oldalát, annak gazdagságát és sokrétűségét szeretnénk bemutatni. A felcsendülő dallamok döntő többsége megtalálható a szomszédos és a távolabbi európai népeknél is különféle helyi változatokban. Nyelvünk prozódiája, régi népdalaink parlando-rubato előadásmódja és melodikus vonásai, továbbá díszítéstechnikája nálunk is sajátos magyar hagyománnyá formálta e dallamokat, melyek története a középkortól a 20. századig ível. Fennmaradásukat énekeskönyvek, imakönyvek, ponyvai nyomtatványok és kéziratos füzetek segítették, dallamukat azonban tisztán a szájhagyomány, az eleven közösségi gyakorlat éltette és közvetítette szinte napjainkig. CD lemezünk eredeti népzenei felvételeken mutatja be Bálint Sándor által idézett énekeket, szokásokat, pontosabban azoknak hangfelvételen rögzített változatait, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumának anyagából sikerült azonosítanunk. A válogatás során előnyben részesítettük a valóságos néprajzi alkalmak során ("funkcióban") készített felvételeket, valamint a csoportos éneklést, továbbá az előadásmód érzelemgazdagságát, élményszerűségét. A darabok zömét az 1950-es és 1990-es évek között gyűjtötték, közülük legtöbbet a 60-as években. A válogatás a teljes magyar nyelvterületet képviseli, vagyis dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi és bukovinai, valamint moldvai dallamokat foglal magában. Az énekszövegeket köznyelvi alakban, a nyilvánvaló szóbotlásokat, szövegromlásokat kiigazítva közöljük. Paksa Katalin Hangrestaurálás: Németh István