Mária-siralom gyűjtés   előadó: Szabó Mártonné előadásmód: ének etnikum: magyar település: Klézse tájegység: Moldva nagytáj: Moldva és Bukovina gyűjtő: Vikár László felvétel helye: Klézse felvétel időpontja: 1972 szöveg: Jaj, nagy kedven tartott Szerelmes szülöttem, Ki nélkül már a világban Holtig árva lettem! Mutassatok utat, Ó, ti olajkertek! Szülöttemet hol fogták meg, Véle merre mentek? Jó asszony barátim, Kérlek, ne hagyjatok! Elfáradtam, s nem mehetek Tovább, jaj, fogjatok! Ó, ti olajkertek, Éles, köves utak, Szülöttemnek vércseppjeit Látom, itt hullottak. leírás: Valószínűleg magyar eredetű, a sirató népdalstílussal is kapcsolatba hozható, országszerte elterjedt 17. századi dallam. A protestáns Eperjesi Graduálban (1635) \\\"Mária Siralma\\\" címmel a \\\"Jaj áldott méhemnek édes drága gyümölcse\\\" kezdetű szöveggel jegyezték fel. A Deák-Szentes kéziratban (1774) is szerepel, a hangfelvételen ez utóbbi szövegével hallható. album: Karácsony, húsvét, pünkösd a zenei néphagyományban szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: MTA Zenetudományi Intézet kiadás éve: 2004 gyárt. szám: AKKCD 13/2004 az albumról: Bálint Sándor születésének 100. évfordulójára. Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumából. Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve az egyházi év legnagyobb ünnepeinek, "lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devóciónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése." Ez az áttekintés az énekes-zenés hagyományra is kiterjed, énekszövegeket idéz, énekes szokásokat tárgyal. Összeállításunkban e tradíció zenei oldalát, annak gazdagságát és sokrétűségét szeretnénk bemutatni. A felcsendülő dallamok döntő többsége megtalálható a szomszédos és a távolabbi európai népeknél is különféle helyi változatokban. Nyelvünk prozódiája, régi népdalaink parlando-rubato előadásmódja és melodikus vonásai, továbbá díszítéstechnikája nálunk is sajátos magyar hagyománnyá formálta e dallamokat, melyek története a középkortól a 20. századig ível. Fennmaradásukat énekeskönyvek, imakönyvek, ponyvai nyomtatványok és kéziratos füzetek segítették, dallamukat azonban tisztán a szájhagyomány, az eleven közösségi gyakorlat éltette és közvetítette szinte napjainkig. CD lemezünk eredeti népzenei felvételeken mutatja be Bálint Sándor által idézett énekeket, szokásokat, pontosabban azoknak hangfelvételen rögzített változatait, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumának anyagából sikerült azonosítanunk. A válogatás során előnyben részesítettük a valóságos néprajzi alkalmak során ("funkcióban") készített felvételeket, valamint a csoportos éneklést, továbbá az előadásmód érzelemgazdagságát, élményszerűségét. A darabok zömét az 1950-es és 1990-es évek között gyűjtötték, közülük legtöbbet a 60-as években. A válogatás a teljes magyar nyelvterületet képviseli, vagyis dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi és bukovinai, valamint moldvai dallamokat foglal magában. Az énekszövegeket köznyelvi alakban, a nyilvánvaló szóbotlásokat, szövegromlásokat kiigazítva közöljük. Paksa Katalin Hangrestaurálás: Németh István