Húsvéti szekvencia
gyűjtés
 
előadó: három asszony
előadásmód: ének
etnikum: magyar
település:Klézse
tájegység:Moldva
nagytáj:Moldva és Bukovina
gyűjtő: Kallós Zoltán, Domokos Mária, Léránt Andrea, Németh István, Teszáry Miklós
felvétel helye: Klézse
felvétel időpontja: 1993
szöveg: Victimae paschali laudes immolent
Christiani.
Agnus redemit oves, Christus innocens
Patri reconciliavit peccatores.
Mors et vita duello conflixere mirando,
dux vitae mortuus regnat vivus.
Dic nobis Maria, quid vidisti in via?
Sepulchrum Christi viventis, et gloriam
vidi resurgentis, angelicos testes,
sudarium et vestes.
Surrexit Christur, spes mea, praecedet
suos in Galileam.
Scimus Christum surrexisse a moruis vere,
tu nobis victor Rex, miserere.
Amen. Alleluja.
leírás: A latin szöveg magyar fordítása:
Húsvét tiszta áldozatját a hívek áldva áldják.
Bárány megváltotta nyáját, és az ártatlan
Krisztus már kiengeszteli értünk Atyját.
Élet itt a halállal megvítt csoda-csatával,
a holt Élet-Vezér ma úr és él!
Mária, szentasszony, mondd, mit láttál útadon?
Az élő Krisztusnak sírját, s a Fölkentnek láttam
glóriáját, angyali tanúkat, szemfedőt és gyolcsokat.
Feltámadt reményem, Krisztus, Galileába elétek indult.
Tudjuk, Krisztus feltámadott és diadalmas:
ó, győztes Királyunk, légy irgalmas.
(Babits Mihály fordítása)
album: Karácsony, húsvét, pünkösd a zenei néphagyományban
szerkesztő: Paksa Katalin
kiadó:MTA Zenetudományi Intézet
kiadás éve: 2004
gyárt. szám: AKKCD 13/2004
az albumról: Bálint Sándor születésének 100. évfordulójára.
Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumából.

Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve az egyházi év legnagyobb ünnepeinek, "lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devóciónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése." Ez az áttekintés az énekes-zenés hagyományra is kiterjed, énekszövegeket idéz, énekes szokásokat tárgyal. Összeállításunkban e tradíció zenei oldalát, annak gazdagságát és sokrétűségét szeretnénk bemutatni.
A felcsendülő dallamok döntő többsége megtalálható a szomszédos és a távolabbi európai népeknél is különféle helyi változatokban. Nyelvünk prozódiája, régi népdalaink parlando-rubato előadásmódja és melodikus vonásai, továbbá díszítéstechnikája nálunk is sajátos magyar hagyománnyá formálta e dallamokat, melyek története a középkortól a 20. századig ível. Fennmaradásukat énekeskönyvek, imakönyvek, ponyvai nyomtatványok és kéziratos füzetek segítették, dallamukat azonban tisztán a szájhagyomány, az eleven közösségi gyakorlat éltette és közvetítette szinte napjainkig.
CD lemezünk eredeti népzenei felvételeken mutatja be Bálint Sándor által idézett énekeket, szokásokat, pontosabban azoknak hangfelvételen rögzített változatait, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumának anyagából sikerült azonosítanunk. A válogatás során előnyben részesítettük a valóságos néprajzi alkalmak során ("funkcióban") készített felvételeket, valamint a csoportos éneklést, továbbá az előadásmód érzelemgazdagságát, élményszerűségét. A darabok zömét az 1950-es és 1990-es évek között gyűjtötték, közülük legtöbbet a 60-as években. A válogatás a teljes magyar nyelvterületet képviseli, vagyis dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi és bukovinai, valamint moldvai dallamokat foglal magában. Az énekszövegeket köznyelvi alakban, a nyilvánvaló szóbotlásokat, szövegromlásokat kiigazítva közöljük.
Paksa Katalin

Hangrestaurálás: Németh István