A pünkdösnek jeles napja / Minékünk áldása a Szentlélek malasztja / Jól megfogd, jól megfogd a lovadnak száját gyűjtés   előadó: Török Ferencné Molnár Viktória előadásmód: ének műfaj: pünkösdölő etnikum: magyar település: Tápé vármegye: Csongrád tájegység: Alsó-Tisza vidék nagytáj: Alföld gyűjtő: Péczely Attila, Kertész Gyula felvétel helye: Tápé felvétel időpontja: 1955 szöveg: A pünkösdnek jeles napja Szentlélek Isten küldötte, Erősítse mi szívünket Az Apostolokkal! Melyet Krisztus ígért vala Akkor a tanítványinak, Midőn méne mennyországba Mindenek láttára. Tüzes nyelveknek szólása Úgy, mint szeleknek zúgása, Leszálla az ő fejükre Nagy hirtelenséggel. Megtelvén a Szentlélekkel Kezdének szólni nyelveken, Mit őnékik a Szentlélek Ád vala szólani. Örüljünk azért őnéki, Mondván ékes énekeket. Fölmagasztalván Szentlelkét Most és mindörökkön örökké, amen. *** Minékünk áldása a Szentlélek malasztja, Mert Tőle árnyékoztatott a szűzek virága. Mibennünk is Gábriel üdvözlettel áldja, Testbe öltözött Igét méhébe fogadta. Szűz Anyától született Krisztus istállóba. Kínt és halált szenvedett fekvén koporsóba. Tanítványi láttára mén el mennyországba. Pünkösd napján Szentlelkét ottan elküldötte, Az apostolok szívét megerősítette, Hogy árván maradjanak, azt meg nem engedte, Tüzes nyelvek előtte föl is gerjesztette. Istennek jobb keze újra elsegítse, Hogy a kegyetlen ördög minket meg se sértsen, Őrizzen, oltalmazzon, szárnya alá rejtsen! Szálljon mindnyájunkra az Isten áldása, Mint régente rászállott az apostolokra! Bor, búza és gyümölcs földetekben lészen, Az is te bennetek szépen tündököljön, Mint páva hegyeken, eképpen zendüljön! Én kisgyermek vagyok, nagyot nem szólhatok, Mégis az Istennek dicséretet mondok. Gyönge vessző vagyok, mindenfelé hajlok, Szüleim kertjében most nyílni akarok. *** Jól megfogd, jól megfogd a lovadnak száját, Ne tipedje, ne tapodja a pünkösdi rózsát! A pünkösdi rózsa kihajlott az útra, Szedje föl a menyasszony, kösse koszorúba! *** Angliás bokrétás, felesége jó táncos, Ha az ura selyemszál, szolgálója aranyszál. Én, bén, bokorica, öleld, akit szeretsz! Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja, Holnap lesz, holnap lesz a második napja. Dicsértessék a Jézusnak szent neve! leírás: / Angliás bokrétás, felesége jó táncos a) A húsvéti-pünkösdi ünnepekhez kapcsolódó középkori európai dallam egyházi népének szerepe mellett népszokás keretében is használatos. Ez a magyar pünkösdölők legfőbb dallama, mely általában az alapdallam szűkebb terjedelmű, egyszerűsített, ismétlésekkel mondókaszerűen átformált változata. A dél-alföldi hangfelvételen az egyes történeti forrásokban megörökített hármas lüktetésű ritmika is hallható, ütempáros lezárás mellett. b)Kéthangos recitáció, melyet az előző szakasz záró ütempárja tagol. c) Gyermekdalszerű ütempárok, melyeket az előző szakaszok záró ütempárja kerekít le. d) Gyermekdalszerű ütempáros szakasz. album: Karácsony, húsvét, pünkösd a zenei néphagyományban szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: MTA Zenetudományi Intézet kiadás éve: 2004 gyárt. szám: AKKCD 13/2004 az albumról: Bálint Sándor születésének 100. évfordulójára. Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumából. Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve az egyházi év legnagyobb ünnepeinek, "lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devóciónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése." Ez az áttekintés az énekes-zenés hagyományra is kiterjed, énekszövegeket idéz, énekes szokásokat tárgyal. Összeállításunkban e tradíció zenei oldalát, annak gazdagságát és sokrétűségét szeretnénk bemutatni. A felcsendülő dallamok döntő többsége megtalálható a szomszédos és a távolabbi európai népeknél is különféle helyi változatokban. Nyelvünk prozódiája, régi népdalaink parlando-rubato előadásmódja és melodikus vonásai, továbbá díszítéstechnikája nálunk is sajátos magyar hagyománnyá formálta e dallamokat, melyek története a középkortól a 20. századig ível. Fennmaradásukat énekeskönyvek, imakönyvek, ponyvai nyomtatványok és kéziratos füzetek segítették, dallamukat azonban tisztán a szájhagyomány, az eleven közösségi gyakorlat éltette és közvetítette szinte napjainkig. CD lemezünk eredeti népzenei felvételeken mutatja be Bálint Sándor által idézett énekeket, szokásokat, pontosabban azoknak hangfelvételen rögzített változatait, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumának anyagából sikerült azonosítanunk. A válogatás során előnyben részesítettük a valóságos néprajzi alkalmak során ("funkcióban") készített felvételeket, valamint a csoportos éneklést, továbbá az előadásmód érzelemgazdagságát, élményszerűségét. A darabok zömét az 1950-es és 1990-es évek között gyűjtötték, közülük legtöbbet a 60-as években. A válogatás a teljes magyar nyelvterületet képviseli, vagyis dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi és bukovinai, valamint moldvai dallamokat foglal magában. Az énekszövegeket köznyelvi alakban, a nyilvánvaló szóbotlásokat, szövegromlásokat kiigazítva közöljük. Paksa Katalin Hangrestaurálás: Németh István