A pünkösdnek jeles napja / A pünkösdi rózsa / Örök Atyának gyűjtés   előadó: Récsei Istvánné Fülöp Anna előadásmód: ének műfaj: pünkösdölő település: Kapospula vármegye: Somogy tájegység: Dél-Dunántúl nagytáj: Dunántúl gyűjtő: Paulovics Géza felvétel helye: Kapospula felvétel időpontja: 1961 szöveg: A pünkösdnek jeles napja, Szentlélek Úristen kihirdette. Erősítse mi szívünket. Mi szívünket, asszonyunkat! Pár tikmonyát, pár kalácsot, Katonaforintot. *** A pünkösdi rózsa Kihajlott az útra, Ingatják-bingatják Erdőben-mezőben, Lélek üdvösségben. Eredetnek fája, Szenteknek ládája, Szálljon erre házra Az Isten áldása! Én kisgyermek vagyok, Nagyot nem szólhatok, Mégis Istenemnek Szolgálni akarok. Szolgálok, amíg élek, Míg testemben lélek. Alleluját mondok Az Isten Fiának. *** Örök Atyának, Ma született Fiának Süvegteket levegyétek, Hónotok alá tegyétek, Térdre essetek! *** Isten maradjon kendtekkel! Mert minékünk el kell menni, Isten Fiát látogatni. Ekkora legyen a kendtek kenderük, ekkora, ekkora! leírás: a) Az egyházi népének végletekig leegyszerűsített, sorismételgető változata. b) Kötött szótagszámú strófába rendezett ütempáros dallam. c) Ütempáros szakasz, majd visszatér a kezdő dallam. album: Karácsony, húsvét, pünkösd a zenei néphagyományban szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: MTA Zenetudományi Intézet kiadás éve: 2004 gyárt. szám: AKKCD 13/2004 az albumról: Bálint Sándor születésének 100. évfordulójára. Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumából. Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve az egyházi év legnagyobb ünnepeinek, "lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devóciónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése." Ez az áttekintés az énekes-zenés hagyományra is kiterjed, énekszövegeket idéz, énekes szokásokat tárgyal. Összeállításunkban e tradíció zenei oldalát, annak gazdagságát és sokrétűségét szeretnénk bemutatni. A felcsendülő dallamok döntő többsége megtalálható a szomszédos és a távolabbi európai népeknél is különféle helyi változatokban. Nyelvünk prozódiája, régi népdalaink parlando-rubato előadásmódja és melodikus vonásai, továbbá díszítéstechnikája nálunk is sajátos magyar hagyománnyá formálta e dallamokat, melyek története a középkortól a 20. századig ível. Fennmaradásukat énekeskönyvek, imakönyvek, ponyvai nyomtatványok és kéziratos füzetek segítették, dallamukat azonban tisztán a szájhagyomány, az eleven közösségi gyakorlat éltette és közvetítette szinte napjainkig. CD lemezünk eredeti népzenei felvételeken mutatja be Bálint Sándor által idézett énekeket, szokásokat, pontosabban azoknak hangfelvételen rögzített változatait, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumának anyagából sikerült azonosítanunk. A válogatás során előnyben részesítettük a valóságos néprajzi alkalmak során ("funkcióban") készített felvételeket, valamint a csoportos éneklést, továbbá az előadásmód érzelemgazdagságát, élményszerűségét. A darabok zömét az 1950-es és 1990-es évek között gyűjtötték, közülük legtöbbet a 60-as években. A válogatás a teljes magyar nyelvterületet képviseli, vagyis dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi és bukovinai, valamint moldvai dallamokat foglal magában. Az énekszövegeket köznyelvi alakban, a nyilvánvaló szóbotlásokat, szövegromlásokat kiigazítva közöljük. Paksa Katalin Hangrestaurálás: Németh István