Elhozta az Isten piros pünkösd napját / Jácintos-jácintos, sárga tulipános gyűjtés   előadó: négy kislány előadásmód: ének műfaj: pünkösdölő etnikum: magyar település: Sótony vármegye: Vas tájegység: Észak-Dunántúl (Dunántúl) nagytáj: Dunántúl gyűjtő: Erőss László felvétel helye: Sótony felvétel időpontja: 1960 szöveg: Elhozta az Isten piros pünkösd napját, Mi is meghordozzuk királykisasszonykát. Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja, Holnap leszen, holnap leszen második ünnepe. Öregembereknek csutora barackot, Öregasszonyoknak porhanyó pogácsát, Kisebb gyermekeknek porban való játszást, Nagyobb gyermekeknek iskolába járást! *** Jácintos-jácintos, sárga tulipános, Hintsünk virágot az Isten Fiának, Kössünk koszorút a Szűz Máriának! Nem anyámtól lettem, rózsafán termetten, Piros pünkösd napján hajnalban születtem. *** Ekkor kenderjük legyen! leírás: a) Gyermekdalszerű ütempáros dallam, a történeti énekkel nincs kapcsolata. b) Gyermekdalszerű ütempáros dallam. album: Karácsony, húsvét, pünkösd a zenei néphagyományban szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: MTA Zenetudományi Intézet kiadás éve: 2004 gyárt. szám: AKKCD 13/2004 az albumról: Bálint Sándor születésének 100. évfordulójára. Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumából. Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve az egyházi év legnagyobb ünnepeinek, "lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devóciónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése." Ez az áttekintés az énekes-zenés hagyományra is kiterjed, énekszövegeket idéz, énekes szokásokat tárgyal. Összeállításunkban e tradíció zenei oldalát, annak gazdagságát és sokrétűségét szeretnénk bemutatni. A felcsendülő dallamok döntő többsége megtalálható a szomszédos és a távolabbi európai népeknél is különféle helyi változatokban. Nyelvünk prozódiája, régi népdalaink parlando-rubato előadásmódja és melodikus vonásai, továbbá díszítéstechnikája nálunk is sajátos magyar hagyománnyá formálta e dallamokat, melyek története a középkortól a 20. századig ível. Fennmaradásukat énekeskönyvek, imakönyvek, ponyvai nyomtatványok és kéziratos füzetek segítették, dallamukat azonban tisztán a szájhagyomány, az eleven közösségi gyakorlat éltette és közvetítette szinte napjainkig. CD lemezünk eredeti népzenei felvételeken mutatja be Bálint Sándor által idézett énekeket, szokásokat, pontosabban azoknak hangfelvételen rögzített változatait, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumának anyagából sikerült azonosítanunk. A válogatás során előnyben részesítettük a valóságos néprajzi alkalmak során ("funkcióban") készített felvételeket, valamint a csoportos éneklést, továbbá az előadásmód érzelemgazdagságát, élményszerűségét. A darabok zömét az 1950-es és 1990-es évek között gyűjtötték, közülük legtöbbet a 60-as években. A válogatás a teljes magyar nyelvterületet képviseli, vagyis dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi és bukovinai, valamint moldvai dallamokat foglal magában. Az énekszövegeket köznyelvi alakban, a nyilvánvaló szóbotlásokat, szövegromlásokat kiigazítva közöljük. Paksa Katalin Hangrestaurálás: Németh István