| A pünkösdnek jeles napját / Meghozta az Isten piros pünkösd napját | gyűjtés | | előadó: | leányok | előadásmód: | ének, beszéd | műfaj: | pünkösdölő | etnikum: | magyar | település: | Vitnyéd | vármegye: | Sopron | tájegység: | Észak-Dunántúl (Dunántúl) | nagytáj: | Dunántúl | gyűjtő: | Volly István | felvétel helye: | Vitnyéd | felvétel időpontja: | 1938 | szöveg: | Dicsértessék a Jézus Krisztus - Mindörökké, amen. - Nénémasszony, nénémasszony, szabad-e pünkösdölni? - Szabad, szabad, csak szépen pünkösdöljetek!
***
A pünkösdnek jeles napját
Szentlélek Isten küldötte,
Erősíteni híveket,
Az apostolokat.
Melyet Krisztus ígért vala
Egykor a tanítványinak,
Midőn menvén mennyországba
Mindenek láttára.
Dicsértessél Atyaisten,
Mindörökké, Fiúisten.
Szentlélekkel egyetemben
A nagy Úristennel.
***
Ácintos-pácintos, tartka tulipános,
Hintsetek virágot az Isten Fiának!
***
Meghozta az Isten piros pünkösd napját
Mi is meghordozzuk királyné asszonyát.
Ejne, dejne, denejde,
Ejne, dejne, denejde.
A mi királynénkat nem is anya szülte,
A pünkösdi harmat rózsafán termette.
Ejne, dejne, denejde,
Ejne, dejne, denejde.
A szép leányoknak háromágú haja,
A szép legényeknek vőlegény bokréta.
Ejne, dejne, denejde,
Ejne, dejne, denejde.
Öregembereknek csutora borocska,
Öregasszonyoknak porhanyós pogácsa.
Ejne, dejne, denejde,
Ejne, dejne, denejde.
A szép menyecskéknek utcán az ülésük,
A kisgyerekeknek porba heverésük.
Ejne, dejne, denejde,
Ejne, dejne, denejde. | leírás: | a) Az egyházi népének leegyszerűsített, kis hangterjedelmű, sorismétlő változata. A 3. versszak utáni toldalék egy népszerű karácsonyi ének - "Pásztorok, keljünk fel" - első sorának ismételgetése.
b) Strófába rendezett ütempár-ismételgető dallam refrénnel.
| album:
| Karácsony, húsvét, pünkösd a zenei néphagyományban | szerkesztő: | Paksa Katalin | kiadó: | MTA Zenetudományi Intézet | kiadás éve: | 2004 | gyárt. szám: | AKKCD 13/2004
| az albumról: |
Bálint Sándor születésének 100. évfordulójára.
Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumából.
Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve az egyházi év legnagyobb ünnepeinek, "lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devóciónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése." Ez az áttekintés az énekes-zenés hagyományra is kiterjed, énekszövegeket idéz, énekes szokásokat tárgyal. Összeállításunkban e tradíció zenei oldalát, annak gazdagságát és sokrétűségét szeretnénk bemutatni.
A felcsendülő dallamok döntő többsége megtalálható a szomszédos és a távolabbi európai népeknél is különféle helyi változatokban. Nyelvünk prozódiája, régi népdalaink parlando-rubato előadásmódja és melodikus vonásai, továbbá díszítéstechnikája nálunk is sajátos magyar hagyománnyá formálta e dallamokat, melyek története a középkortól a 20. századig ível. Fennmaradásukat énekeskönyvek, imakönyvek, ponyvai nyomtatványok és kéziratos füzetek segítették, dallamukat azonban tisztán a szájhagyomány, az eleven közösségi gyakorlat éltette és közvetítette szinte napjainkig.
CD lemezünk eredeti népzenei felvételeken mutatja be Bálint Sándor által idézett énekeket, szokásokat, pontosabban azoknak hangfelvételen rögzített változatait, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumának anyagából sikerült azonosítanunk. A válogatás során előnyben részesítettük a valóságos néprajzi alkalmak során ("funkcióban") készített felvételeket, valamint a csoportos éneklést, továbbá az előadásmód érzelemgazdagságát, élményszerűségét. A darabok zömét az 1950-es és 1990-es évek között gyűjtötték, közülük legtöbbet a 60-as években. A válogatás a teljes magyar nyelvterületet képviseli, vagyis dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi és bukovinai, valamint moldvai dallamokat foglal magában. Az énekszövegeket köznyelvi alakban, a nyilvánvaló szóbotlásokat, szövegromlásokat kiigazítva közöljük.
Paksa Katalin
Hangrestaurálás: Németh István
|
|