A pünkösdnek jeles napját / Meghozta az Isten piros pünkösd napját gyűjtés   előadó: leányok előadásmód: ének, beszéd műfaj: pünkösdölő etnikum: magyar település: Vitnyéd vármegye: Sopron tájegység: Észak-Dunántúl (Dunántúl) nagytáj: Dunántúl gyűjtő: Volly István felvétel helye: Vitnyéd felvétel időpontja: 1938 szöveg: Dicsértessék a Jézus Krisztus - Mindörökké, amen. - Nénémasszony, nénémasszony, szabad-e pünkösdölni? - Szabad, szabad, csak szépen pünkösdöljetek! *** A pünkösdnek jeles napját Szentlélek Isten küldötte, Erősíteni híveket, Az apostolokat. Melyet Krisztus ígért vala Egykor a tanítványinak, Midőn menvén mennyországba Mindenek láttára. Dicsértessél Atyaisten, Mindörökké, Fiúisten. Szentlélekkel egyetemben A nagy Úristennel. *** Ácintos-pácintos, tartka tulipános, Hintsetek virágot az Isten Fiának! *** Meghozta az Isten piros pünkösd napját Mi is meghordozzuk királyné asszonyát. Ejne, dejne, denejde, Ejne, dejne, denejde. A mi királynénkat nem is anya szülte, A pünkösdi harmat rózsafán termette. Ejne, dejne, denejde, Ejne, dejne, denejde. A szép leányoknak háromágú haja, A szép legényeknek vőlegény bokréta. Ejne, dejne, denejde, Ejne, dejne, denejde. Öregembereknek csutora borocska, Öregasszonyoknak porhanyós pogácsa. Ejne, dejne, denejde, Ejne, dejne, denejde. A szép menyecskéknek utcán az ülésük, A kisgyerekeknek porba heverésük. Ejne, dejne, denejde, Ejne, dejne, denejde. leírás: a) Az egyházi népének leegyszerűsített, kis hangterjedelmű, sorismétlő változata. A 3. versszak utáni toldalék egy népszerű karácsonyi ének - "Pásztorok, keljünk fel" - első sorának ismételgetése. b) Strófába rendezett ütempár-ismételgető dallam refrénnel. album: Karácsony, húsvét, pünkösd a zenei néphagyományban szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: MTA Zenetudományi Intézet kiadás éve: 2004 gyárt. szám: AKKCD 13/2004 az albumról: Bálint Sándor születésének 100. évfordulójára. Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumából. Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve az egyházi év legnagyobb ünnepeinek, "lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devóciónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése." Ez az áttekintés az énekes-zenés hagyományra is kiterjed, énekszövegeket idéz, énekes szokásokat tárgyal. Összeállításunkban e tradíció zenei oldalát, annak gazdagságát és sokrétűségét szeretnénk bemutatni. A felcsendülő dallamok döntő többsége megtalálható a szomszédos és a távolabbi európai népeknél is különféle helyi változatokban. Nyelvünk prozódiája, régi népdalaink parlando-rubato előadásmódja és melodikus vonásai, továbbá díszítéstechnikája nálunk is sajátos magyar hagyománnyá formálta e dallamokat, melyek története a középkortól a 20. századig ível. Fennmaradásukat énekeskönyvek, imakönyvek, ponyvai nyomtatványok és kéziratos füzetek segítették, dallamukat azonban tisztán a szájhagyomány, az eleven közösségi gyakorlat éltette és közvetítette szinte napjainkig. CD lemezünk eredeti népzenei felvételeken mutatja be Bálint Sándor által idézett énekeket, szokásokat, pontosabban azoknak hangfelvételen rögzített változatait, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum archívumának anyagából sikerült azonosítanunk. A válogatás során előnyben részesítettük a valóságos néprajzi alkalmak során ("funkcióban") készített felvételeket, valamint a csoportos éneklést, továbbá az előadásmód érzelemgazdagságát, élményszerűségét. A darabok zömét az 1950-es és 1990-es évek között gyűjtötték, közülük legtöbbet a 60-as években. A válogatás a teljes magyar nyelvterületet képviseli, vagyis dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi és bukovinai, valamint moldvai dallamokat foglal magában. Az énekszövegeket köznyelvi alakban, a nyilvánvaló szóbotlásokat, szövegromlásokat kiigazítva közöljük. Paksa Katalin Hangrestaurálás: Németh István