Hubay Jenő: Pusztai hangok - hat darab eredeti magyar dalok után - Kék nefelejcs   előadó: Szecsődi Ferenc, Kassai István előadásmód: hegedű, zongora leírás: Op. 57 Hubay 1886-os budapesti letelepedése után is számos olyan hegedűdarabot komponált, melyek magyar dalok variációs füzéréből épülnek fel, és változatos módon, különféle karakterek szembeállításával, játékmódok és kísérettípusok sokfélesége által hoznak létre nagyobb zenei formákat vagy egymáshoz kapcsolódó, rövid tételekből álló ciklusokat. A 19. század második felében még nem különböztették meg élesen a valódi, népi hagyományból származó dalokat a gyakran amatőr zenészek által komponált népies műdaloktól, melyek közül sok elterjedt a falusi nép körében is. Hubay műveihez egyaránt merített mindkét típusból. A Pusztai hangok (Op. 57) című, 1895 körül keletkezett hat darabból álló sorozatban is közismert dalokat használt fel, melyek közül ötnek a szerzőjét (vagy első közreadóát) ismerjük: Serly Lajos (No. 1), Lányi Ernő (N. 2 és 6), Dankó Pista (No. 3) és Jónás János (No. 5). album: Hungaroton Classic: Hubay Jenő: Hegedű-zongoraművek 3. szerkesztő: Dvorák Zsuzsa kiadó: Hungaroton kiadás éve: 2000 gyárt. szám: HCD 31876 az albumról: Előadók: Szecsődi Ferenc - hegedű Kassai István - zongora Hubay Jenő (1858-1937) mint Európa-szerte ünnepelt, kivételes tehetségű hegedűvirtuóz, termékeny komponista és a világhírű magyar hegedűiskola megteremtője több mint fél évszázad magyar zeneéletének volt meghatározó személyisége. Bár a II. világháborút követően neve feledésbe merült a két nagy zenei óriás, Bartók és Kodály árnyékában, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a történeti tényt, hogy Hubay évtizedeken át a magyar zene egyik legelső, reprezentatív alakja volt, és tevékenysége döntő módon járult hozzá Magyarország zenei fejlődéséhez. Hubay előadóművészi és pedagógiai munkásságának pozitív megítélése sohasem képezte vita tárgyát. Európa egyik vezető hegedűiskoláját hozta létre Budapesten, melynek kisugárzási köre messze túlnőtt a kontinensen. Kortársai is gyakran hangoztatták, hogy Hubay a legkülönbözőbb hatások és stílusok pozitív vonásait egyesítette játékában, a magyar temperamentum, a német alaposság és a francia könnyedség szerves egységgé vált művészetében. Szecsődi Ferenc 1954-ben született Budapesten. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Bodonyi István, a Zeneakadémián pedig Szűcs Mihály voltak a mesterei. Diplomájának megszerzésével egyidejűleg elnyerte a Zeneakadémia Nagydíját. Nemzetközi szólista karrierje 1984-ben indult, amikor a Cziffra Alapítvány nagydíjasa lett. Azóta szívesen látott művész Európa számos nagyvárosának hangversenypódiumán Párizstól Bécsig, Bolognától Madridig, Prágától Zürichig vagy éppen Kijevig. A magyar zenei életben is aktív szerepet játszik. Több zeneszerző, így Durkó Zsolt, Rózsa Pál, Kocsár Miklós vagy Huszár Lajos ajánlotta számára versenyműveit. Kassai István zongoraművész, diplomáit a budapesti Zeneakadémián Kadosa Pál professzornál 1982-ben és a párizsi Conservatoire Européen de Musique-ben Yvonne Lefébure professzornál 1984-ben szerezte. Első díjat nyert az Usti nad Labem-i Nemzetközi Ifjúsági Zongoraversenyen 1972-ben, a Magyar Rádió Országos Zongoraversenyén 1979-ben és a párizsi Nemzetközi Debussy Zongoraversenyen 1982-ben.