Fekete tyúk szedegeti a meggyet gyűjtés   előadó: Szatmári Miklósné Mikita Ilona előadásmód: ének etnikum: magyar település: Fülöp vármegye: Szabolcs tájegység: Nyírség nagytáj: Alföld gyűjtő: Kiss Lajos felvétel időpontja: 1964 szöveg: 1. Fekete tyúk szedegeti a meggyet, Egye meg a fene ja szeretőmet, Úgy egye meg, mint az ökör a répát, Resz=eje meg, mint a kislány a tormát! 2. Tizenkettő, tizenhárom, tizennégy. Hát te, piros-barna kislán, hová mégy? Megyek én a régi szeretőm után, Mögkérdezem, szeret-e még igazán. 3. Hacaccáré, hacaccáré, hacacca, Nem vagyok én a lányoknak az ajja. Sem eleje, sem az ajja nem vagyok, Amér hogy egy kapcabetyár itthagyott. 4. Cigányasszon, vesd meg nekem a kártyát, Mondd meg nekem minden szivem szándékát! Feleségem, akár csunya, jakár szép, Eltart éngem, ha semmirevaló is. album: A magyarság népzenéje 1. szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: Fonó Records kiadás éve: 2002 gyárt. szám: FA-206-2-01 az albumról: Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából. Összeállította: Vargyas Lajos Hangrestaurálás: Németh István "Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet... Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé, nem egyé. Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta..." Ezek a mondatok Vargyas Lajos "A magyarság népzenéje" című könyvéből valók, amely Bartók Béla "A magyar népdal" és Kodály Zoltán "A magyar népzene" című könyve után a harmadik nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka.