Hozd fel, Isten, azt a napot gyűjtés   előadó: Antal Zoltán Finánc előadásmód: hegedű, ének etnikum: magyar település: Gyimesközéplok-Tarkó vármegye: Csík tájegység: Gyimes nagytáj: Erdély gyűjtő: Kallós Zoltán felvétel időpontja: 1963 szöveg: 1. Hozd fel, Isten, azt a napot, Hogy süsse fel a harmatot, Hozd fel, Isten, azt a napot, Hogy süsse fel a harmatot! 2. A harmatot a mezőkről, A bánatot a szívemről, A harmatot a mezőkről, A bánatot a szívemről. 3. Felsütött a nap sugára Minden ember ablakára, Felsütött a nap sugára Minden ember ablakára. 4. Én Istenem, mi az oka, Az enyémre nem süt soha, Én Istenem, mi az oka, Az enyémre nem süt soha? 5. Ujan bu van a szivemen, Ujan bu van a szivemen, Kétrét hajlott az egeken, Kétrét hajlott az egeken. 6. Ha még egyrét hajlott vóna, Ha még egyrét hajlott vóna, Szivem kettéhasadt vóna, Szivem kettéhasadt vóna. album: A magyarság népzenéje 1. szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: Fonó Records kiadás éve: 2002 gyárt. szám: FA-206-2-01 az albumról: Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából. Összeállította: Vargyas Lajos Hangrestaurálás: Németh István "Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet... Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé, nem egyé. Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta..." Ezek a mondatok Vargyas Lajos "A magyarság népzenéje" című könyvéből valók, amely Bartók Béla "A magyar népdal" és Kodály Zoltán "A magyar népzene" című könyve után a harmadik nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka.