Szépen legel a kisasszon gujája gyűjtés   előadó: Marci Péterné Kács Erzsébet előadásmód: ének etnikum: magyar település: Szirénfalva vármegye: Ung tájegység: Északi peremvidék nagytáj: Alföld gyűjtő: Kiss Lajos felvétel időpontja: 1958 szöveg: 1. Szépen legel a kisasszon gujája, A kisasszon maga sétál utána. Még messzirül kiáltja ja gujásnak: Szivem, jancsi, terítsd le ja subádot! 2. Nem terítem én itt le ja subámot, Itt a buza, behajtják a gujámot. Mán te javal, szivem jancsi, ne gondój, Kiváltja jaz édesanyám, ha mondom. 3. Édesanyám, váltsa ki ja gujámot, A gujással tőtöttem éccakámot! Jányom, jányom, jányomnak se fogadlak, Ha jén téged egy gujáshoz od­adlak. Nem bánom én, édesanyám, tagadj meg, Az én szivem a gujásér hasad meg. album: A magyarság népzenéje 1. szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: Fonó Records kiadás éve: 2002 gyárt. szám: FA-206-2-01 az albumról: Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából. Összeállította: Vargyas Lajos Hangrestaurálás: Németh István "Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet... Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé, nem egyé. Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta..." Ezek a mondatok Vargyas Lajos "A magyarság népzenéje" című könyvéből valók, amely Bartók Béla "A magyar népdal" és Kodály Zoltán "A magyar népzene" című könyve után a harmadik nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka.