Kondorosi csárda előtt szomorúfüz lëhajlik gyűjtés   előadó: Jordán Ferencné Szabatin Mária előadásmód: ének etnikum: magyar település: Söjtör vármegye: Zala tájegység: Dél-Dunántúl nagytáj: Dunántúl gyűjtő: Kertész Gyula felvétel időpontja: 1963. szöveg: 1. Kondorosi csárda előtt szomorúfüz lëhajlik Odakötöm a lovamat jövő szombat hajnalig. Üljön fël a Kondorosné szép csárdásné ëgyetlenëgy édës-kedves Marcsa nevű lëánya a lovamra, Elviszëm az Ësztërházi öreg herceg gulássának bojtárjának a legszëbb tanyájára. 2. Kis pej lovam első lábán sárga patkó de fényës! Kondorosné szép csárdásné ëgyetlenëgy édës-kedves Marcsa lánya de kényës! Srégre vágott göndör haja, frizurája ráhajlik a vállára, Zöld selëmből százforintos selëm kendőt teritëtt a nyakára. 3. Kondorosné szép csárdásné, mi bajod? Talán bizony ellopták az ëgyetlenëgy édës-kedves Marcsa nevű lëányod? El ám bizony, ellopták a múlt szombaton hajnalba, Kilenc zsandár, lovashuszár jár utána, keresgeti, nëm találja, de sëhol. 4. Kondorosné szép csárdásné, engedd el a boromat! Visszahozom ëgyetlenëgy édës-kedves Marcsa nevű lányodat. Gulásbojtár, elengedëm borodat, Hozd vissza jaz ëgyetlenëgy édës-kedves Marcsa nevű lányomat! album: A magyarság népzenéje 3. szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: Fonó Records kiadás éve: 2002 gyárt. szám: FA-206-2-03 az albumról: Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából. Összeállította: Vargyas Lajos Hangrestaurálás: Németh István "Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet... Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé, nem egyé. Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta..." Ezek a mondatok Vargyas Lajos "A magyarság népzenéje" című könyvéből valók, amely Bartók Béla "A magyar népdal" és Kodály Zoltán "A magyar népzene" című könyve után a harmadik nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka.