Édesanyám rózsafája gyűjtés   előadó: Magyarosi János előadásmód: ének etnikum: magyar település: Méra vármegye: Kolozs tájegység: Nádas mente (Kalotaszeg) nagytáj: Erdély gyűjtő: Pesovár Ferenc felvétel időpontja: 1968. szöveg: 1. Édesanyám rózsafája Éngem nyillott utoljára. Bár sohase nyillott volna! Maradtam volna bimbóba! Ajdadaj dadaj dadaj dana 2. Engem anyám megátkozott, Mikor a világra hozott: Szerencsém ne legyen soha Egész ifijuságomba, Egész ifijuságomba! 3. Ne sir­, rózsám, ne keseregj, Mer a tiéd nem lehetek! Tiéd lenné, ha lehetnék, Ha jaz egek megengednék, Ha jaz egek megengednék! 4. Megengedik azt az egek, Megengedik azt az egek, Azok a szép fellegesek, Azok a szép fellegesek, Ajda dajda... 5. Édesanyám, kiskoromba Mér nem zárt bé koporsóba! Ne nevelt vóna jennyire, Ennyi sok keserűségre, Ennyi sok keserűségre! album: A magyarság népzenéje 3. szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: Fonó Records kiadás éve: 2002 gyárt. szám: FA-206-2-03 az albumról: Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából. Összeállította: Vargyas Lajos Hangrestaurálás: Németh István "Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet... Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé, nem egyé. Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta..." Ezek a mondatok Vargyas Lajos "A magyarság népzenéje" című könyvéből valók, amely Bartók Béla "A magyar népdal" és Kodály Zoltán "A magyar népzene" című könyve után a harmadik nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka.