Sej, haj, lemegyek az Alföldre aratni. gyűjtés   előadó: asszonyok előadásmód: ének etnikum: magyar település: Váraszó vármegye: Heves gyűjtő: Dobszay László felvétel időpontja: 1972. szöveg: 1. Sej, haj, lemegyek az Alföldre aratni. Ott fogok én sűrű rendet vágni. Sűrű a rend, gyöngyharmat az alja, Sej, haj, / Sej, haja-haja, nem birja ja babám gyenge karja. 2. Sej, haj, lemegyek az Alföldre csikósnak. Szilaj csikót választok magamnak. Szilaj csikó, réz a zabolája. Sej, haj / Sej, haja-haja, tiéd leszek, babám, nemsokára. album: A magyarság népzenéje 9. szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: Fonó Records kiadás éve: 2002 gyárt. szám: FA-206-2-09 az albumról: Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából. Összeállította: Vargyas Lajos Hangrestaurálás: Németh István "Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet... Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé, nem egyé. Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta..." Ezek a mondatok Vargyas Lajos "A magyarság népzenéje" című könyvéből valók, amely Bartók Béla "A magyar népdal" és Kodály Zoltán "A magyar népzene" című könyve után a harmadik nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka.