Én Istenëm, minek is teremtëttél gyűjtés   előadó: asszonyok előadásmód: ének etnikum: magyar település: Bogács vármegye: Borsod tájegység: Északi peremvidék nagytáj: Alföld gyűjtő: Víg Rudolf felvétel időpontja: 1963. szöveg: 1. Én Istenëm, minek is teremtëttél, Ha számomra szeretőt nem rendëltél? Egész életëmën átal csak ëgyet adtál, Attól is de hamar elválasztottál! 2. Anyám, anyám, mér szültél a világra, Mér nem vettél a zavaros Tiszába? Tisza vize vitt volna ja szélës Dunába, Hogy a babám gyënge szíve në fájna! 3. Ha fëlmëgyëk én a tokaji hëgyre, Legurítom a gyűrőmet a völgybe. Most látszik mëg, ki jaz igazszívű szerető, Ki hozza fël a gyűrőmet legelő[bb]. 4. Kiskertëmben tulipántot ültettem. Este-rëggel könnyejimmel öntöztem. Lëhullott a tulipántnak a rëzgős levele. Babám karjánn aludtam el az este. album: A magyarság népzenéje 9. szerkesztő: Paksa Katalin kiadó: Fonó Records kiadás éve: 2002 gyárt. szám: FA-206-2-09 az albumról: Eredeti népzenei felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum hangarchívumából. Összeállította: Vargyas Lajos Hangrestaurálás: Németh István "Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet... Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé, nem egyé. Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta..." Ezek a mondatok Vargyas Lajos "A magyarság népzenéje" című könyvéből valók, amely Bartók Béla "A magyar népdal" és Kodály Zoltán "A magyar népzene" című könyve után a harmadik nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka.