Marosszéki táncdallamok   előadó: Muzsikás együttes, Sebestyén Márta, Toni Árpád, Farkas Zoltán "Batyu" előadásmód: ének, hegedű, hegedű, brácsa, bőgő, cimbalom, gardon műfaj: csárdás, forgatós, sebes csárdás etnikum: magyar tájegység: Marosszék (Székelyföld) nagytáj: Erdély felvétel helye: Zeneakadémia, Budapest szöveg: kit virágot rózsám adott el sem hervadt már elhagyott jajajajj annak is egy asszony oka verje meg az egek ura tudod rózsám mit fogadtál mikor kiskertemben jártál rózsát kértem szegfût adtál jaj de hamis lelkû voltál fáj a szívem kívül-belül bánat szorítja két felül bánat olyan mint az enyém nincsen a föld kerekségén *** kicsi kutya tarka ne ugass hiába van nekem szeretõm somlyó városába nem adnám a szõkét széles e világért de még a barnát se nagy-magyarországért kerek a káposzta csipkés a levele búsul a kisleány nincsen szeretõje ne búsulj ne búsulj ne is siránkozzál majd ad a jóisten csak jól imádkozzál leírás: A Kodály mûben található dallamokat mutatjuk be itt eredeti népzenei formájukban. (Kodály Zoltán: Marosszéki táncok, zongora, 1927, (Eõ 19.), zenekari átirat, 1930, (Eõ 64.). Érdemes megjegyezni, hogy a mûben használt valamennyi dallamot Kodály maga jegyezte le (`Kodály forrás`). Összeállításunk elsõ dallamát hegedûn és gardonnal játsszuk. Ez a hangszeregyüttes a Marosszéktõl északkeletre levõ Gyimesben általános. Az átmeneti területen vonósokat találunk, idõnként gardon kísérettel kibõvítve, míg Marosszéken cimbalommal kiegészített vonósbanda terjedt el. A koncerten a vidék egyik kiemelkedõ cimbalmosával, Toni Árpáddal (Vajdaszentivány, Voivodeni) játszottunk együtt. A gardonos dallamot és a gazdag díszítésû lassút Vikár Béla gyûjtötte fonográffal 1904-ben. Ez utóbbi úgynevezett `jaj-nóta`, mert benne rendszeresen megjelenik egy sor: `jajj, jajajajj, jajajja`. A jaj-nótát két forgatós táncdallam követi, Lajtha László: Kõrispataki gyûjtésének 4. darabja, illetve a Kodály mû fõdallama, amit õ maga 1910-ben gyûjtött Gyergyóremetén, Csíkban. A híres melódia virágénekként megjelenik a XVII. századi Vietórisz kódexben, szövege pedig a Vásárhelyi Daloskönyvben, a Mátrai kódexben illetve a Komáromi énekeskönyvben is megtalálható. Mai szöveges változatát is ismerjük Csíksomlyóról, Domokos Pál Péter gyûjtésébõl. A sebes csárdásban a környéken elterjedt, közismert dallamot játszunk, felhasználva a Kodály mûben is lezárásként szereplõ dallamrészletet. (részlet a lemez kísérőfüzetéből) album: A Zeneakadémián kiadó: A bt. kiadás éve: 2003 gyárt. szám: MU-005 az albumról: Sipos Mihály - hegedű (1, 2, 3, 6, 9, 10, 12, 13, 14) Porteleki László - hegedű (1, 2, 3, 6, 13, 14), koboz (12) Éri Péter - kontra (1, 2, 3, 6, 9, 14), kaval (8, 12, 13) Hamar Dániel - nagybőgő (1, 2, 3, 6, 9, 12, 14) Sebestyén Márta - ének (2, 3, 5, 6, 12, 13, 14, 15) Közreműködik: Toni Árpád - cimbalom (2, 3) Pro Musica Leánykar, Szabó Dénes vezetésével (4, 7, 11, 16) Farkas Zoltán - tánc (8), dob (12), gardon (2) Tóth Ildikó - tánc (8) Éri Márton - kontra (14) A felvétel a Liszt Ferenc Zeneakadémián készült.