| A kállai kettős | | előadó: | Muzsikás együttes, Sebestyén Márta, Toni Árpád | előadásmód: | hegedű, hegedű, brácsa, bőgő, cimbalom | műfaj: | verbunk, lassú csárdás, friss csárdás | etnikum: | magyar | tájegység: | Szatmár | nagytáj: | Alföld | felvétel helye: | Zeneakadémia, Budapest | szöveg: | felülrõl fúj az õszi szél zörög a fán a falevél ugyan babám hová lettél már két este el nem jöttél
már két este el nem jöttél talán a verembe estél nem estem én a verembe véled estem szerelembe | leírás: | Az albumon Kodály Zoltán mûvének népi dallamait mutatjuk be. (Kállai kettõs vegyeskarra és zenekarra eredeti népdalok után, 1950, [Eõ 169.]). A dallamokat Kodály 1928-ban gyûjtötte, és õ maga jegyezte le. (`Kodály forrás`). A híres táncot már 1649 táján említik egy versben: `Most már elõl járod a kállai kettõst`. Nagykállóban (Szabolcs) készült filmfelvételen látható ez a csalogatós páros tánc. A zenészek igen lassan játsszák a `Felülrõl fúj az õszi szél` népdalt. A ár egyhelyben derékfogással áll, majd ritmikusan jobbra-balra mozdul, szembefordulnak csípõre tett kézzel, vagy figurázva táncolnak, eltávolodnak egymástól, majd kitárt karral indulnak egymás felé, de az utolsó pillanatban az asszony kifordul, párját csalogatva eltáncol. A férfi utána, együtt forognak, majd újból kezdõdik az eltávolodás és csalogatás. A zene közepes tempójú friss csárdásra vált a `Kincsem, komámasszony` dallammal, majd nagy tempóban a `Nem vagyok én senkinek sem adósa következik. A frissben is páros forgás, csalogatós, visszatalálás követi egymást. Vidám táncszók, csapások, cifrázó figurák emelik a tánc hangulatát. Dallamai, táncmotívumai a környék csárdásaiban megtalálhatóak, ugyanakkor kötött dallam-használata és a szinte rögzített táncfolyamata, valamint a gyakran több pár egyszerre való egyforma tánca tudatosan szerkesztett polgári társastánchatásra utal. Sokan foglalkoztak evvel a tánchagyománnyal. A legelsõ: Farkas Lajos: `A kállai kettõs` tanulmánya az Ethnográfia folyóirat 1895-ös számában, a legismertebb Réthei Prikkel Marján: `A magyarság táncai` Budapesten 1924-ben megjelent mûve. Elõadásunkban nagymértékben követtük a tiszakóródi Horváth Aladár prímás játékát. (Ld. Virágvölgyi Márta, Vavrinecz András: Szatmári népzene, Népzenei füzetek és hangszeres példatár, Bp., 1992.) (részlet a lemez kísérőfüzetéből)
| album:
| A Zeneakadémián | kiadó: | A bt. | kiadás éve: | 2003 | gyárt. szám: | MU-005
| az albumról: |
Sipos Mihály - hegedű (1, 2, 3, 6, 9, 10, 12, 13, 14)
Porteleki László - hegedű (1, 2, 3, 6, 13, 14), koboz (12)
Éri Péter - kontra (1, 2, 3, 6, 9, 14), kaval (8, 12, 13)
Hamar Dániel - nagybőgő (1, 2, 3, 6, 9, 12, 14)
Sebestyén Márta - ének (2, 3, 5, 6, 12, 13, 14, 15)
Közreműködik:
Toni Árpád - cimbalom (2, 3)
Pro Musica Leánykar, Szabó Dénes vezetésével (4, 7, 11, 16)
Farkas Zoltán - tánc (8), dob (12), gardon (2)
Tóth Ildikó - tánc (8)
Éri Márton - kontra (14)
A felvétel a Liszt Ferenc Zeneakadémián készült.
|
|