A kállai kettős   előadó: Muzsikás együttes, Sebestyén Márta, Toni Árpád előadásmód: hegedű, hegedű, brácsa, bőgő, cimbalom műfaj: verbunk, lassú csárdás, friss csárdás etnikum: magyar tájegység: Szatmár nagytáj: Alföld felvétel helye: Zeneakadémia, Budapest szöveg: felülrõl fúj az õszi szél zörög a fán a falevél ugyan babám hová lettél már két este el nem jöttél már két este el nem jöttél talán a verembe estél nem estem én a verembe véled estem szerelembe leírás: Az albumon Kodály Zoltán mûvének népi dallamait mutatjuk be. (Kállai kettõs vegyeskarra és zenekarra eredeti népdalok után, 1950, [Eõ 169.]). A dallamokat Kodály 1928-ban gyûjtötte, és õ maga jegyezte le. (`Kodály forrás`). A híres táncot már 1649 táján említik egy versben: `Most már elõl járod a kállai kettõst`. Nagykállóban (Szabolcs) készült filmfelvételen látható ez a csalogatós páros tánc. A zenészek igen lassan játsszák a `Felülrõl fúj az õszi szél` népdalt. A ár egyhelyben derékfogással áll, majd ritmikusan jobbra-balra mozdul, szembefordulnak csípõre tett kézzel, vagy figurázva táncolnak, eltávolodnak egymástól, majd kitárt karral indulnak egymás felé, de az utolsó pillanatban az asszony kifordul, párját csalogatva eltáncol. A férfi utána, együtt forognak, majd újból kezdõdik az eltávolodás és csalogatás. A zene közepes tempójú friss csárdásra vált a `Kincsem, komámasszony` dallammal, majd nagy tempóban a `Nem vagyok én senkinek sem adósa következik. A frissben is páros forgás, csalogatós, visszatalálás követi egymást. Vidám táncszók, csapások, cifrázó figurák emelik a tánc hangulatát. Dallamai, táncmotívumai a környék csárdásaiban megtalálhatóak, ugyanakkor kötött dallam-használata és a szinte rögzített táncfolyamata, valamint a gyakran több pár egyszerre való egyforma tánca tudatosan szerkesztett polgári társastánchatásra utal. Sokan foglalkoztak evvel a tánchagyománnyal. A legelsõ: Farkas Lajos: `A kállai kettõs` tanulmánya az Ethnográfia folyóirat 1895-ös számában, a legismertebb Réthei Prikkel Marján: `A magyarság táncai` Budapesten 1924-ben megjelent mûve. Elõadásunkban nagymértékben követtük a tiszakóródi Horváth Aladár prímás játékát. (Ld. Virágvölgyi Márta, Vavrinecz András: Szatmári népzene, Népzenei füzetek és hangszeres példatár, Bp., 1992.) (részlet a lemez kísérőfüzetéből) album: A Zeneakadémián kiadó: A bt. kiadás éve: 2003 gyárt. szám: MU-005 az albumról: Sipos Mihály - hegedű (1, 2, 3, 6, 9, 10, 12, 13, 14) Porteleki László - hegedű (1, 2, 3, 6, 13, 14), koboz (12) Éri Péter - kontra (1, 2, 3, 6, 9, 14), kaval (8, 12, 13) Hamar Dániel - nagybőgő (1, 2, 3, 6, 9, 12, 14) Sebestyén Márta - ének (2, 3, 5, 6, 12, 13, 14, 15) Közreműködik: Toni Árpád - cimbalom (2, 3) Pro Musica Leánykar, Szabó Dénes vezetésével (4, 7, 11, 16) Farkas Zoltán - tánc (8), dob (12), gardon (2) Tóth Ildikó - tánc (8) Éri Márton - kontra (14) A felvétel a Liszt Ferenc Zeneakadémián készült.