Luca néni énekeiből. Klézsei csángómagyar népdalok   előadó: Lőrinc Györgyné Hodorog Luca, Szályka Mihályné Erzse kiadó: Krónikás kiadás éve: 1999 gyártási szám: krónikás 99/1 könyvtári jelzet: MMH_0895 az albumról: Vörös Előd gyűjtése (1988) Hangtechnikai rekonstrukció: Etnofon / Kiss Ferenc Lőrincz Györgyné Hodorog Luca (1920. 04. 19., Klézse - 1990. 09. 24., Budapest) öntudatos hagyományőrzője volt közösségének. Ez az elhivatottság sok vihart kavart körülötte, de ő minden nehézség és fenyegetés ellenére ápolta környezete és a fiatalabb generációk identitását. Igyekezett a maga módján összegyűjteni, megörökíteni és átadni a klézsei ill. moldvai csángómagyar kultúra értékeit. A moldvai csángóságot a magyar nemzet részének tekintette, nemcsak nyelvileg, hanem kulturális szempontból is. Nézetei, magatartása miatt sokszor nem is annyira a hatóságok, mint saját falustársai dobtak rá követ, és ez az értetlenség fájt neki a legjobban. Erős elszántságának köszönhető, hogy a helyi folklór legalaposabb ismerőjeként, a legkülönbözőbb formákban igyekezett a közösségi hagyományban megtartani ill. gyűjtők, kutatók és érdeklődők segítségével megörökíttetni (hangzó- és videószalagra rögzíteni) énekeit, balladáit, tánctudását, szokásokat, rituálékat, a közösségi élet helyi sajátosságait. Luca néni a hetvenes évek végén ismerkedett meg Vörös Előddel (1944-1993) aki Seres András (1935-1992) társaságában jutott el Klézsére. Életre szóló barátságot kötöttek, amit a legnehezebb időkben úgy mentettek meg a hatóságok gáncsolásaitól, hogy Vörös Előd megkeresztelvén Luca néni unokáját családtaggá vált. Így többé nem tiltakozhattak a látogatásai ellen. A családi albumban fennmaradt fotográfia ennek az eseménynek egy pillanatát őrzi. Vörös Előd ugyanúgy készíthetett 1988-ban hangfelvételt vele, mint ahogy mások is próbáltak abban az időben: Luca néni egy Sepsiszentgyörgyi látogatása alkalmával, melyre Szályka Mihályné Erzse is elkísérte, hangszalagra énekelte kedves énekeit. Ez a közel egy órás anyag természetesen csak töredéke a tőle gyűjtött folklórkincsnek, de tartalmaz olyan variánsokat is, amelyek nem szerepelnek a nagyobb gyűjteményekben, vagy még nem kerültek közlésre. Mindenkinek ajánlom hallgatásra és tanulmányozásra. Vörös T. Balázs Sepsiszentgyörgy, 1998. december 4.   felvételek: Oláhul Marinka Hol vagy magyarok tündöklő csillaga Mennek királyné asszonyhoz Ó, te rettenetes, keserű halál Hat ökör a földet Hegyen, völgyön járogatok vala Elindultam egy patakon lefelé Érik a szőlő, hajlik az ága Mikor nékem Laci bátyám Érik, érik a cseresznye Egész világ csodálkozott Csütörtökön keső este S egy nagyorrú bogár S ahol én elmenek Túl a vizen Tótországon Zurgó gyivó, s mogyoró Dombon áll egy rózsabokor Nincsen feleségem, de majd lesz Szeretőmnek tarka gyűrű Jó estét Erzsikém Az én uram olyan jó Este van, este van Duna partján kisleány Kapum előtt megyen el a Tisza Adtam neki hatvan pengőt Átalmentem Kákovára Ki nyíresbe, bé nyíresbe Ideki e piacon, piacon Magas fáról, ágek alól Kerek a szőlő levele