A sokácság hej de vidám...   előadó: Dudás Józse, Tököli Férfikar, Halász László népi zenekara, Drávasztárai Menyecskekórus, Matoricz János tamburazenekara szöveg: A sokácság hej de vidám, Mikor kólót játszik dudám. Csak vígan, vidáman, Egész falu vígságban. Sokác nem való kocsmárosnak, A sváb meg nem való dudásnak. Csak vígan, vidáman, Egész falu vígságban. Harsányan szól a dudás dudája, Vígan cseng a sokác pohara. Csak vígan, vidáman, Egész falu vígságban. A dudásnak szép mátkája, Isten adja nékünk nemsokára. Csak vígan, vidáman, Egész falu vígságban. *** Hej, nyissátok ki a kaput, s az ajtót, Galambom, A kaput, s az ajtót. Hej, itt hozzuk az ékes dukátokat, Galambom, Ékes dukátokat. Hej, ez a virág miérettünk nyílott, Galambom, Miérettünk nyílott. Hej, amelyet már oly rég nékünk szántak, Galambom, Oly rég nékünk szántak. *** Én falucskám, kit Sztárának hívnak, Dísze vagy te dévaj betyároknak. Hej, te betyár, én régi szeretőm, Mert betyár vagy hát ki ne szeretne? Hej, Baranya csodás vagy minékünk, Tebenned kész gyönyörűség élnünk. leírás: a) A sokácság hej de vidám b) Hej, nyissátok ki c) Mulató rigmusok II. album: Járd a kolót! Magyarországi délszláv népzene kiadó: Hungaroton kiadás éve: 1978 gyárt. szám: SLPX 18036 az albumról: A szöveg Dékity Márk nyersfordításai Zenei rendező: Simon Jenő Hangmérnök: Berényi István Az "Igraj kolo" – "Járd a kolót" – című hanglemez a magyarországi délszlávok gazdag népzenei hagyományából nyújt ízelítőt. A magyarországi délszlávok, nemzeti hovatartozásuk tekintetében horvátok, szerbek és szlovének. A horvátok körében több etnikai csoportot találunk, amelyek magukat sokácoknak, bosnyákoknak, bunyevácoknak, rácoknak, Dráva-menti, Mura-menti, gradistyei horvátoknak nevezik. Hazánkban megközelítőleg százezer délszláv él, főleg a déli és nyugati határ mellékén, valamint a Duna mentén Mohácstól Szentendréig, szétszórtan a magyar és más nemzetiségű lakosság között. Évszázadokkal ezelőtt a török uralom elől menekülve jöttek, vagy a hűbérurak jobbágyaiként telepedtek hazánk e vidékeire. A magukkal hozott népdalok egy része napjainkig megőrződött, más része az új környezeti hatásokra megváltozott, és új alkotások is születtek. A következőkben a magyarországi délszláv népzene kitűnő ismerőjének, Vujicsics Tihamérnak tanulmányai alapján rövid zenetörténeti áttekintést nyújtunk, adózva ezzel a tehetséges és fiatalon elhunyt, nemzetiségét szerető szakember emlékének. A széleskörű gyűjtéseire alapozott tanulmányai során Vujicsics Tihamér kiderítette, hogy a hazai délszlávoknál korábbi hangnemek csak részben őrizték meg az úgynevezett "nem temperált" formájukat, diatónikus színezésűvé váltak és ez egy újabb keletű vokális polifónia létrejöttét tette lehetővé. A kiválasztott népdalok a népzenei anyagok ismertetését nem a nemzetiségi hovatartozás, hanem a jellemző nyelvjárások szerint csoportosítjuk. A jugoszláv határ mentén – Békés, Csongrád, Baranya, Bács-Kiskun és részben Somogy – a fővárosban és környékén élő horvátok és szerbek lényegében a horvát-szerb köznyelvvel azonos vagy ahhoz közelálló "sto" nyelvjárásban beszélnek. Énekeik és dallamaik a szomszédos vajdasági és szlavóniai népzene kultúrájához kapcsolódnak, de sok olyan régi – elsősorban szokásokhoz kötött – anyagot is megőriztek, amelyek többé-kevésbé megegyeznek az ilyen jellegű hercegovinai és tengermelléki népzenével. Különösen az átai trió, a drávasztárai kórus előadásában tapasztalhatunk ősi vonatkozásokat. Ezekre a területekre a szövegek nélküli kólók, Baranyában és Bács-Kiskunban néhány páros és hármas tánc tipikus dallamai a jellemzőek, amelyeket a mohácsi, a deszki és a garai népizenekarok előadásában hallhattunk. A "sto" nyelvterületről fontos még tudni, hogy a dallamok két, sőt három szólamban jelentkeznek. A moll-jellegű dallamok dúr-harmóniákkal párosulnak. Mivel a dalok aránylag szűk hangterjedelemmel rendelkeznek, csakis a többszólamú leőadásban bontakoznak ki teljes szépségükben, erőteljes zenei és költészeti arculatukban. A Mura-menti Zala megyei horvátok a "kaj" nyelvjárást beszélik. Sajátságos zenei anyagukat a molnári kórus képviseli. Zenéjükben nagy számban maradtak fenn a régi magyar, pentaton hangsorú dallamok. Az újabb stílusú csárdásokban teljes átvételeket is tapasztalhatunk. A szövegek azonban általában nem tükörfordításai a magyarnak, hanem önállóak. A szövegköltés és rögtönzés máig is él. Egyetlen délszláv népcsoport, amely nagy előszeretettel használja a citerát. Az osztrák határ mentén – Vas és Győr-Sopron megyében – élő horvátok a "ča" nyelvjáráshoz tartoznak. E táj népzenéjét a Harangozó – Timár duó képviseli. A régi, az óhazából hozott melódiák és szövegek csaknem teljesen elfelejtődtek. Csupán az alexandrinus párvershez való gyakori ragaszkodás őriz valamit a múltból. A mai állapotok ismeretében elmondhatjuk, hogy sok az egyezés a cseh és a nyugat-morva, valamint a szlovák anyaggal dallamban és szövegben egyaránt. Feltűnő az újabb magyar-, főleg a "cigányzene" hatása is. A viszonylag egyszerű dallamaik báját és lendületét a ritmikus előadásmód adja. A Vas megyében, Szentgotthárd környékén élő szlovének dalai a legkevésbé tanulmányozottak, talán mert sokáig német-osztrák eredetűnek tartották őket. Ma már egyértelmű, hogy a terc- és sext meneteket kedvelő előadásmód alpesi hatést mutat, de eredeti szlovén szövegekkel. A népek és nemzetek közeledése, barátságának elmélyülése, a tömegkommunikációs eszközök rohamos fejlődése és elterjedése újabb és újabb hatásokat vált ki a magyarországi délszláv népzene alakulásában és formálódásában is. A rádió, a televízió, az idegenforgalom, a hivatásos és amatőr együttesek kölcsönös vendégszerepléseinek világában ma már a hazai délszlávok között is terjednek a jugoszláv zeneszerzők népdalok stílusában létrehozott művei, de az úgynevezett "vásori dalok" (nóták) is. Ennek illusztrálására választottuk Bárácz istván előadásában a "Maramica" című dalt, amely a kitűnő előadó népszerűségének köszönheti, hogy sokan népdalként kedvelik. Hisszük, hogy ez a hanglemez, amely egy csokorra valót tartalmaz a hazánkban élő délszlávok népzenéjéből, betekintést nyújt a népzene minden kedvelőjének e népcsoportok gazdag dallamkincsébe. Gyurok György