Magos hegyen / Eressz be rózsám / Téli zöld / Dunna, dunna, tarka dunna   előadó: Ferencz Éva, Kaláka együttes előadásmód: ének, zenekar etnikum: magyar szöveg: | : Magas hegyen nem mehetek félelem nélkül : | | : Édes csókot sem adhatok szerelem nélkül : | | : Jaj de beteg ja galambom, talán meg is hal : | Ha ő meghal, ha ő meghal, haljak meg én is, Hogy ne legyek olyan árva nála nélkül is. *** Eressz be, rózsám, szép gyönge violám mert bizony megfagyok, mert bizony megfagyok. Ha tudnád, rózsám, hogy fázik a lábam, bizony megsajnálnál, bizony megsajnálnál. Estétül fogva szép piros hajnalig Ajtódon kujtorgok, ajtódon kujtorgok. Eressz be rózsám, szép gyönge violám, mert bizony megfagyok, mert bizony megfagyok. *** Téli zöld, téli zöld, szép apró téli zöld, Akkor szedik a virágját, mikor levelibe szép zöld. Mikor levelibe szép zöld, virágjába ékes, Virágjába ékes, levelibe díszes. Jaj pártám, pártám, győri gyöngyös pártám, Ha szegre teszlek, soha le sem veszlek. Soha le sem veszlek, fejemre sem teszlek, Fejemre sem teszlek, veled sem viselkedek. *** Dunna, dunna, tarka dunna, de sok legény alá bújna, Még olyan is találkozna, Harmat aki elaludna. Most jó szeretőt tartani, Mert van mivel csalogatni, Most érik a jó mogyoró, Piros alma csörgős dió. Ez a kislány arany bárány, Arany betű van a vállán, Aki aztat elolvassa, Szeretője neve rajta. Pesten jártam iskolába, Térdig jártam a rózsába, Lehajoltam, szakasztottam, Azt is a rózsámnak adtam. Dunna, dunna, tarka dunna, de sok legény alábújna, Még olyan is találkozna, Harmat aki elaludna. leírás: Lakodalmas dalok A Kaláka együttes feldolgozása album: Virágok vetélkedése szerkesztő: Máder László kiadó: Hungaroton kiadás éve: 1982 gyárt. szám: SLPX 18081 az albumról: Előadók: Ferencz Éva - ének Kaláka együttes: Gryllus Dániel - ének (A/3), citera (A/3, 8), sopranino és alt blockflöte (A/3), nádsíp (A/3), basszus blockflöte (A/6), szoprán blockflöte (A/8), okarina (A/8) Gryllus Vilmos - ének (A/3), cselló (A/3, 6, 8), nagybőgő (A/3) Huzella Péter - ének (A/3), gitár (A/3, 8), kolomp (A/3), köcsögduda (A/8) Radványi Balázs - ének (A/3), triangulum (A/3), dob (A/3), tambura (A/8) Tary László - fuvola (B/3) Dömötör László - klarinét (B/3) Szakály Ágnes - cimbalom (B/3) A Magyar Rádió és Televízió Kamaraegyüttese (B1, 5) Vezényel: Bolberitz Tamás (B/1), Nagy Ferenc (B/5) A Magyar Rádió felvétele. Ferencz Éva a fiatal népdalénekesek "törzsgárdájához" tartozik. ugyancsak az első Röpülj páva fölfedezettje. Előttünk van még az akkori tizenéves kislány átszellemült arcocskája, amint a dallamok bűvöletében csak úgy ontja magából a legszebb és legnehezebb, gazdagon ékesített, régi stílusú erdélyi és moldvai énekeket. Pályafutása azóta a szemünk előtt zajlott le. Legtöbb pályatársnőjével ellentétben, akiket valósággal a népdal iránti tömegigény vonzott az énekesi hivatáshoz, Ferencz Éva kezdettől fogva tisztán látta az előadóművészethez vezető sajátos útját. Első nagy sikere után végezte el a Színművészeti Főiskolát, és folytatta tanulmányait. A hazánkban kibontakozott városi folklorizmus elmélyült stílushűségre való törekvésének egyik rokonszenves eredménye, hogy legtöbb fiatal népdalénekesnőnk már kislány korában elsajátította a paraszti énektechnikát, hogy az számára a dalolás egyetlen természetes megnyilvánulása lett. Ferencz Éva tudta, hogy ő nem erőltetheti magára a feszes gégefő állású paraszti torokhangot. A paaraszti hangzás kétségtelenül fontos, de nem kizárólagos ismérve a sokat vitatott népi hangvételnek, s neki szent meggyőződése volt, hogy a konzervatóriumi, akadémiai értelemben képzett hang sem szükségképpen gátolja a népdal stílushű megszólaltatását. Énekelni tanult, hogy hangja kiteljesedjék, kiegyensúlyozottá váljék, és nem azért, hogy a népdalhoz nem illő előadói eszközök alkalmazásával engedményeket tegyen a Kodály által kárhoztatott operás, operettes előadásnak. Művészetének titka, hogy egyesül benne a kiművelt hang érzéki szépsége a népművészet hagyományos, tartózkodó puritanizmusával. Széll Jenő (1982)