Paradicsom-kertbe három cédrusfa gyűjtés   előadó: özv. Sálek Ferencné Géczi Ilona műfaj: imádság etnikum: magyar település: Etes vármegye: Nógrád tájegység: Karancs alja (Palócföld) nagytáj: Felföld gyűjtő: Erdélyi Zsuzsanna felvétel helye: Nógrádmegyer felvétel időpontja: 1969. november 16. szöveg: Paradicsom-kertbe három cédrusfa, Alatta őrködik Ádám atyánk és Éva. Ki a Paradicsom-kertet alkotta. Azon ült három főangyalka, Ki éjjel-nappal a hársfát tartotta. Egyik volt Gábriel, A másik Ráfáel, A harmadik Szent Mihály főangyal. Gábriel őrködik fölöttem hajnalig, Az Úrangyala imáig. Ráfáel főangyal estelig, Az esti imámig. Szent Mihály főangyal őrkögyik halálom órájáig. Boldogságos Szűz Anya, Ki a kígyó fejét taposta, Kérünk, légy oltalmunkra! Szent fiaddal, Úrjézussal, Áll(j) halálos ágyam mellé Bűnöm bocsánatára! Ámen. leírás: Ki a kígyó fejét taposta album: Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok 1. kiadó: Hungaroton kiadás éve: 1991 gyárt. szám: SLPX 14118 az albumról: Gyűjtő és közreadó: Erdélyi Zsuzsanna A lemez összeállításában közreműködött: Lovász Irén "Ritkán bukkanhat gyűjtő s kutató olyan mélységesen mély és gazdag lelőhelyre, mint amilyenre Erdélyi Zsuzsa bukkant. Alig múlt esztendeje, hogy hangfelvevő gépje egy Somogy-megyei faluban különös, furcsa, aranyban s vérben térdeplő imádságszöveget rögzített: egy mnépi eredetű, apokrif imát, s azóta már - amint hallom, olvasom - négy-ötezerre is megszaporodott a hasonló szövegek száma. Nem tudom, hogy a fölfedezés elsősége is őt illeti-e vagy másokat. Ezt majd eldöntik, és döntsék is el a gondos tudósok. De ha a fölfedezésben nem is: a föltárásban mindenképpen övé az érdem. Ő élte át, személyes ügyként, a közhelyszerű »utolsó pillanat« megrázó sürgetését: csodálkozni és örülni később is ráérünk, de vagy most ugrunk fejest az örvénybe, vagy soha, hiszen akiktől gyűjteni lehet, nem újraszülető közösségek, csoportok, hanem elszórtan élő idős asszonyok, egyre mélyebbre merülők, egyre hallgatagabbak... Munkája nyomán egy nemlétezőnek, illetve elveszettnek hitt lánc szemei kerültek elő az idő több százados rétegei alól. A máig élő népi imádságokban a korai magyar középkorral s folytatásként a rákövetkező századokkal kerülhetünk megejtő közelségbe." Csoóri Sándor: Csipkekoronák. Élet és Irodalom, 1972. V. 6. Technikai rekonstrukció: Sztanó Pál