Én lefekszem én ágyomba gyűjtés   előadó: Friedmann Józsefné Szabó Ágnes műfaj: imádság etnikum: magyar település: Tapsony vármegye: Somogy tájegység: Somogy nagytáj: Dunántúl gyűjtő: Erdélyi Zsuzsanna felvétel helye: Tapsony felvétel időpontja: 1972. augusztus 4. szöveg: Én lefekszem én ágyomba Testi-lelki koporsómba. Kerül(j), kereszt, őrizz angyal, Nehéz álom meg ne nyomjon, Az ellenség el ne hagyjon. Égen menő szép madár, De nem madár, szárnyas angyal. Szárnya alatt szent oltár, Szent oltárban igaz hit, Igaz hitben Boldogasszon’. Kelet felől tekint a Nap, Ott látja az ő szent fiát, Térdig vérbe’, Könyékig könnybe’, Egy csöpp vére lecsöppent, Az angyalok fölszödték, Krisztus Urunk elejbe vitték. Krisztus Urunk azt mondotta: Aki ezt az imádságot Este lefektében, Reggel fölkeltében, Elimádkozza, Hét nagy büne, Megbocsáttatik. leírás: Kelet felől tekint a Nap album: Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok 1. kiadó: Hungaroton kiadás éve: 1991 gyárt. szám: SLPX 14118 az albumról: Gyűjtő és közreadó: Erdélyi Zsuzsanna A lemez összeállításában közreműködött: Lovász Irén "Ritkán bukkanhat gyűjtő s kutató olyan mélységesen mély és gazdag lelőhelyre, mint amilyenre Erdélyi Zsuzsa bukkant. Alig múlt esztendeje, hogy hangfelvevő gépje egy Somogy-megyei faluban különös, furcsa, aranyban s vérben térdeplő imádságszöveget rögzített: egy mnépi eredetű, apokrif imát, s azóta már - amint hallom, olvasom - négy-ötezerre is megszaporodott a hasonló szövegek száma. Nem tudom, hogy a fölfedezés elsősége is őt illeti-e vagy másokat. Ezt majd eldöntik, és döntsék is el a gondos tudósok. De ha a fölfedezésben nem is: a föltárásban mindenképpen övé az érdem. Ő élte át, személyes ügyként, a közhelyszerű »utolsó pillanat« megrázó sürgetését: csodálkozni és örülni később is ráérünk, de vagy most ugrunk fejest az örvénybe, vagy soha, hiszen akiktől gyűjteni lehet, nem újraszülető közösségek, csoportok, hanem elszórtan élő idős asszonyok, egyre mélyebbre merülők, egyre hallgatagabbak... Munkája nyomán egy nemlétezőnek, illetve elveszettnek hitt lánc szemei kerültek elő az idő több százados rétegei alól. A máig élő népi imádságokban a korai magyar középkorral s folytatásként a rákövetkező századokkal kerülhetünk megejtő közelségbe." Csoóri Sándor: Csipkekoronák. Élet és Irodalom, 1972. V. 6. Technikai rekonstrukció: Sztanó Pál