Ha kimegyek ajtóm elejbe gyűjtés   előadó: Prezenszky Jánosné Szabó Katalin műfaj: imádság etnikum: magyar település: Hasznos vármegye: Heves gyűjtő: Erdélyi Zsuzsanna felvétel helye: Hasznos felvétel időpontja: 1970. november 10. szöveg: Ha kimegyek ajtóm elejbe, Föltekintek a magas mennyekbe, Ott látok egy aranyos templomot, Kívül aranyos, belül irgalmas. Abba’ mondja Szent Pál, Szent Péter az új misét. Arra megy a Boldogságos Szűz Mária, sírva-ríva, Kérdi tőle Szent Pál, Szent Péter: Mér’ sírsz, mér’ rísz, Boldogságos Szűz Mária? Hogyne sírnék, hogyne rínék. Mikor még a hajamot fésültem, Szent fiamat elvesztettem, Eredj a kis templom elejbe, Ott látod a te szent fiadat, Könyökig vérbe’, Mély gödörbe vagdossák, Tövisekkel koronázzák, Aki ezt az imádságot este, reggel elmondja, Megnyittatik annak a drága szép mennyország ajtaja... leírás: Mér’ sírsz, mér’ rísz...? album: Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok 1. kiadó: Hungaroton kiadás éve: 1991 gyárt. szám: SLPX 14118 az albumról: Gyűjtő és közreadó: Erdélyi Zsuzsanna A lemez összeállításában közreműködött: Lovász Irén "Ritkán bukkanhat gyűjtő s kutató olyan mélységesen mély és gazdag lelőhelyre, mint amilyenre Erdélyi Zsuzsa bukkant. Alig múlt esztendeje, hogy hangfelvevő gépje egy Somogy-megyei faluban különös, furcsa, aranyban s vérben térdeplő imádságszöveget rögzített: egy mnépi eredetű, apokrif imát, s azóta már - amint hallom, olvasom - négy-ötezerre is megszaporodott a hasonló szövegek száma. Nem tudom, hogy a fölfedezés elsősége is őt illeti-e vagy másokat. Ezt majd eldöntik, és döntsék is el a gondos tudósok. De ha a fölfedezésben nem is: a föltárásban mindenképpen övé az érdem. Ő élte át, személyes ügyként, a közhelyszerű »utolsó pillanat« megrázó sürgetését: csodálkozni és örülni később is ráérünk, de vagy most ugrunk fejest az örvénybe, vagy soha, hiszen akiktől gyűjteni lehet, nem újraszülető közösségek, csoportok, hanem elszórtan élő idős asszonyok, egyre mélyebbre merülők, egyre hallgatagabbak... Munkája nyomán egy nemlétezőnek, illetve elveszettnek hitt lánc szemei kerültek elő az idő több százados rétegei alól. A máig élő népi imádságokban a korai magyar középkorral s folytatásként a rákövetkező századokkal kerülhetünk megejtő közelségbe." Csoóri Sándor: Csipkekoronák. Élet és Irodalom, 1972. V. 6. Technikai rekonstrukció: Sztanó Pál