E(h)ön gyün a Jézus, lölkömlátó Jézus gyűjtés   előadó: Maga Józsefné Hőrik Verona műfaj: imádság etnikum: magyar település: Alsócsitár vármegye: Nyitra tájegység: Zoborvidék nagytáj: Felföld gyűjtő: Erdélyi Zsuzsanna felvétel helye: Alsócsitár felvétel időpontja: 1973. november 4. szöveg: E(h)ön gyün a Jézus, Lölkömlátó Jézus, Kész a lélek, Beteg a test a nagy bűnnek miatta, Ó, én elmú(l)t óráim, Kevés számos napjaim, Ha meggyónt ember lehetnék, Urat hozzám válthatnék, Gyű(jj) hozzám, szent Úr, szent erős, lakozz bennem, Mint Názáretodban lakó Jézus, Tedd ki boldog a keresztet, Kűdd el Mária angyalt, Vigye porgatóriomba. Mária kapuja fölnyí(l)na, Isten fia születne, Szent székibe ű’tetne, Ott látnék magos karastolmot, Kívű’ aranyos bellő’ irgalmas, Benne mondja Szen’ Pál Péter az ő szent miséjit. Odamenne szent asszonyunk szent könyöklésire, szen’ térbükölésire, Mert megfogták fényes Urunk Jézus Krisztust, Egyik mondja: - Öll(j)ed, öll(j)ed, én nem ölöm, nem itéllöm, Tekentettem Szűz Máriáre, Mint keserves szent fiáre, Fiam, fiam, fínyes Jézus! Gyün az hajnal pokoltöltís, Nap tőled Úrjézus Krisztus. Eleven ostya, menj el Szent János fekete földnek színyire, Hirdesd be ezt a kis imádságot, Aki elimádkozza este, rögge(l), Ővele lész az Atyának országába’ és a magas mennyországba’, amme(n). leírás: Én nem ölöm, nem itéllöm album: Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok 1. kiadó: Hungaroton kiadás éve: 1991 gyárt. szám: SLPX 14118 az albumról: Gyűjtő és közreadó: Erdélyi Zsuzsanna A lemez összeállításában közreműködött: Lovász Irén "Ritkán bukkanhat gyűjtő s kutató olyan mélységesen mély és gazdag lelőhelyre, mint amilyenre Erdélyi Zsuzsa bukkant. Alig múlt esztendeje, hogy hangfelvevő gépje egy Somogy-megyei faluban különös, furcsa, aranyban s vérben térdeplő imádságszöveget rögzített: egy mnépi eredetű, apokrif imát, s azóta már - amint hallom, olvasom - négy-ötezerre is megszaporodott a hasonló szövegek száma. Nem tudom, hogy a fölfedezés elsősége is őt illeti-e vagy másokat. Ezt majd eldöntik, és döntsék is el a gondos tudósok. De ha a fölfedezésben nem is: a föltárásban mindenképpen övé az érdem. Ő élte át, személyes ügyként, a közhelyszerű »utolsó pillanat« megrázó sürgetését: csodálkozni és örülni később is ráérünk, de vagy most ugrunk fejest az örvénybe, vagy soha, hiszen akiktől gyűjteni lehet, nem újraszülető közösségek, csoportok, hanem elszórtan élő idős asszonyok, egyre mélyebbre merülők, egyre hallgatagabbak... Munkája nyomán egy nemlétezőnek, illetve elveszettnek hitt lánc szemei kerültek elő az idő több százados rétegei alól. A máig élő népi imádságokban a korai magyar középkorral s folytatásként a rákövetkező századokkal kerülhetünk megejtő közelségbe." Csoóri Sándor: Csipkekoronák. Élet és Irodalom, 1972. V. 6. Technikai rekonstrukció: Sztanó Pál