Kurt paşa çıktı Gozan­a (Kurt pasa bevonul Kozanba)
gyűjtés
 
előadó: Ali Bekir oğlu Bekir
gyűjtő: Bartók Béla
felvétel helye: Osmaniye
felvétel időpontja: 1936. XI. 22.
leírás: Kurt pasa dala énekelve, a kemençe nevű hangszer kíséretével. Bartók leírása a hangszerről: "A kemençe teljesen a hegedűre hasonlít, g d1 a1 d2-re hangolva, és a keleti stílusban játszanak rajta: a hangszer nyaka felfelé áll, a teste lefelé..."
Az énekes folyamatosan játszotta a dallamot hangszerén amikor énekelt, ám a hangja a felvételen elnyomta a hangszer hangját.
A dallamnak számos magyar változata is van, pl. Bartók Béla Turkish Folk Music from Asia Minor könyvének Appendixében a Nos. III. és IV. dallamok.
album: Bartók Béla török népzenei gyűjtése a Néprajzi Múzeum fonográf-archívumából 1.
szerkesztő: Birinyi József
kiadó:Hungaroton
kiadás éve: 1996
gyárt. szám: HCD 18218
az albumról: Adatközlők:
Hatice Deklioğlu (13 éves), írástudatlan
Emine Muktat (62 éves), írástudatlan
Divrikli Ali (37 éves), írástudatlan
Zekeriya Çulha (23 éves), írástudatlan
Abdullah Karakuş (22 éves), írástudatlan
Cinli Ali Gıvrak (32 éves), írástudatlan
Ahmet Torun (42 éves), írástudó
Halil oğlu Ali (37 éves), írástudatlan
Ali Bekir oğlu Bekir (70 éves), írástudatlan


Bartók a török-magyar zenei kapcsolatok vizsgálatára készülvén tanulmányozta a Budapesten elérhető török népköltési gyűjteményeket (pl. Kúnos Ignác Budapest, 1889), majd a terepmunka előtt Istambulban átnézte a zenekonzervatórium népzenei lemezgyűjteményét, amelyet a városba vetődött vándormuzsikusokkal készítettek. A gyűjtőút 1936. november 16-29-ig tartott.
Eredményeként írta 1937-ben az útról a Nyugat hasábjain: "...hogy a bejárt 80 kilométeres átmérőjű területen egy bizonyos jellegzetes dallamtípust találtam... Ennek a dallamtípusnak szerkezete meglepő rokonságot mutat a régi magyar dallamok ún. ereszkedő szerkezetével... a jugoszlávoknál, az északi és nyugati szlávoknál, a görögöknél ilyen dallamoknak nyoma sincs; még a bolgároknál is csak szórványosan találhatók. Ha tekintetbe vesszük, hogy ilyen szerkezetű dallamok nagy elterjedésben eddig csakis a magyaroknál, az Erdélyben lévő mezőségi és moldvai csángók körüli románoknál, továbbá a cseremiszeknél és északi török népeknél ismeretesek, akkor egyre bizonyosabbnak látszik, hogy ezek egy régi, ezer év előtti török zenei stílus maradványai."