Bartók Béla török népzenei gyűjtése a Néprajzi Múzeum fonográf-archívumából 1.
 
előadó: válogatás
szerkesztő: Birinyi József
kiadó:Hungaroton
kiadás éve: 1996
gyártási szám: HCD 18218
könyvtári jelzet: MMH_0037, MMH_0501
az albumról: Adatközlők:
Hatice Deklioğlu (13 éves), írástudatlan
Emine Muktat (62 éves), írástudatlan
Divrikli Ali (37 éves), írástudatlan
Zekeriya Çulha (23 éves), írástudatlan
Abdullah Karakuş (22 éves), írástudatlan
Cinli Ali Gıvrak (32 éves), írástudatlan
Ahmet Torun (42 éves), írástudó
Halil oğlu Ali (37 éves), írástudatlan
Ali Bekir oğlu Bekir (70 éves), írástudatlan


Bartók a török-magyar zenei kapcsolatok vizsgálatára készülvén tanulmányozta a Budapesten elérhető török népköltési gyűjteményeket (pl. Kúnos Ignác Budapest, 1889), majd a terepmunka előtt Istambulban átnézte a zenekonzervatórium népzenei lemezgyűjteményét, amelyet a városba vetődött vándormuzsikusokkal készítettek. A gyűjtőút 1936. november 16-29-ig tartott.
Eredményeként írta 1937-ben az útról a Nyugat hasábjain: "...hogy a bejárt 80 kilométeres átmérőjű területen egy bizonyos jellegzetes dallamtípust találtam... Ennek a dallamtípusnak szerkezete meglepő rokonságot mutat a régi magyar dallamok ún. ereszkedő szerkezetével... a jugoszlávoknál, az északi és nyugati szlávoknál, a görögöknél ilyen dallamoknak nyoma sincs; még a bolgároknál is csak szórványosan találhatók. Ha tekintetbe vesszük, hogy ilyen szerkezetű dallamok nagy elterjedésben eddig csakis a magyaroknál, az Erdélyben lévő mezőségi és moldvai csángók körüli románoknál, továbbá a cseremiszeknél és északi török népeknél ismeretesek, akkor egyre bizonyosabbnak látszik, hogy ezek egy régi, ezer év előtti török zenei stílus maradványai."

 
felvételek:
Istanbuµ­­­dan çıktım dirya (derya) yüzüne (Isztambulból mentem a tengerhez)
Sandığımı açamadım (Nem tudtam kinyitni a ládámat)
Mavilim daş başında (Szeretőm a sziklán áll)
Mavilim hirk idiyor (ediyor) (Szeretőm parlagon hagyja a földet)
Duda merdimen (merdiven) gurdum (Létrát tettem a szederfához)
Nenni yavrum, nenni (Tente kicsim, tente - Bölcsődal)
Teknede hamur (A teknőben nyers tészta van
Bismillâh edin gınaya (Isten nevében kenjétek a hennát)
Yağmurcuğum yağıver (Ess már esőcském)
Yatırmışlar da yavrumu, guzum oy (Befektették kicsinyimet a koporsóba, ó bárányom)
Gapımızım önü yüğsek (yüksek) (Az ajtónk előtt magas a sövény)
Garşıda Kürd evleri, goyver (koyu ver) ellerim (A túloldalon kurd házak vannak, szabadítsd ki a kezem)
Sivrisar­ı (Sivrihsar­ı) ün aldı (Elért a hír Szivrihiszárba)
Garşıda Kürd evleri (Szemben kurd házak vannak)
Parlando dal
Giusto dal
Yüce dağ başının dört yanı yoldur (A hatalmas hegy csúcsának mind a négy oldalán van út)
Yazın geldiği de neresinden bellüdüğen (bellidir) (Honnan tudhatjuk, hogy itt van már a nyár)
Yörü dilber, yörü de yolundan galma (Siess kedves, siess, ne késlekedj az utadon)
Bileydim de Derinci­ya (Derince­ye) varmazdım (Ha ezt tudtam volna, nem mentem volna Derindzsébe)
Kaladan ëniyordum (iniyordum) (Jöttem a várból lefelé)
Köprünün altı tiken (diken ) (A híd alja tövises)
Öküz aldum, goşamadm (Ökröt vettem, nem tudtam járomba fogni)
Nice methideyim sevdiğim seni (Hogyan dicsérjelek téged, kedvesem)
Havayı da deli gönlüm, havayı (Szállj, bolond szívem, szállj)
Parlando dal
Menevşe (menekşe) buldum derede (Ibolyát leltem a völgyben)
Dud ağacı dut verir, yaprağını gıt verir (A szederfa szedret terem, illatosak a levelei)
Neredeydin çıktın yolum üstüne (Hol voltál, elébem szökkentél)
Gedup (gidip) gedup ger­arkana bakınma (Mikor elmész, vissza ne nézz)
Bodu, bodu, anan, neden öldü (Bodu, Bodu, hogy halt meg az anyád)
Ince elekten elediğim (Finom szitán szitáltam át)
Davulcular dama doldu (A dobosok megszállták a tetőt)
Gaplan geldi bağırmaya (Megjött a tigris, bömböl)
Evlerinin önü gaya (A házuk előtt szikla van)
Inerler, giderler de Çemişözü­ne (Lemennek Csemisözü-be)
Dinleyin ağalar da Üçgözoğlu manisini söyleyem (söyleyim) (Hallgassák urak, hadd daloljam Ücsgözólu dalait)
Dereye ëndim (indim) saş bulamadım (Lementem a völgybe, nem találtam köveket)
Gızlar doplandı mezere (mezara) (Lányok gyűltek a sír köré - Siratóének)
Dedenin de döşü enli (A nagyapa mellkasa széles)
Parlando dal
Parlando dal
Gura gurmuş yol üstüne çıkrığı (Az út mentén leállította orsóját)
Garaman­dan gelir iken (Mikor jöttem Karamanból)
Kurt paşa çıktı Gozan­a (Kurt pasa bevonul Kozanba)